Az évtized végére már nem lesz elég víz, ha nem csökkentjük a pazarlást
„Sehol senki nem menekülhet a vízhiány következményei elől. Nem lesz olyan gazdaság vagy ökoszisztéma, amit ne érintene a probléma”. Erős figyelmeztetéssel indul az a frissen megjelent jelentés, amelyet a Nemzetközi Vízgazdálkodási Bizottság (Global Commission on the Economics of Water, GCEW) tett közzé néhány nappal az ENSZ vízügyi tanácskozása előtt.
A dokumentum szerint az elmúlt évtizedek elhibázott vízgazdálkodása olyan krízist idézett elő, ami komolyan veszélyezteti a globális klímacélokat és a fenntarthatósági törekvéseket, arról nem is beszélve, hogy ha kifutunk a vízkészletből, azt nagyon hamar, már 2030-ra a bolygó összes lakója meg fogja érezni.
A jelentés szerint eddigre a víz iránti kereslet 40 százalékkal fogja meghaladni a rendelkezésre álló készleteket. A legnagyobb problémát a pazarlás jelenti: a bányászat, az ipar és a mezőgazdaság pazarlóan sok vizet fogyaszt, ha pedig ezen nem változtatnak, az katasztrófához fog vezetni.
Háromszoros krízis
Ahhoz, hogy a katasztrófát elkerülhessük, a világ országainak közös vízügyi stratégiát kell kidolgozniuk, és ezt be is kell tartaniuk. A túlhasználat mellett a szennyezés és a klímaváltozás is veszélyezteti a vízkészleteket, ezek pedig erősítik is egymás romboló hatását.
Johan Rockstrom, a jelentés vezető szerzője szerint tripla krízisről van szó: a tudományos bizonyítékok szerint már most vízügyi krízis uralkodik, a legtöbb országban viszont még lokálisan sem tesznek túl sokat a vizek védelméért. A jelentés szerint ez persze nem is lenne elég: összehangolt cselekvésre van szükség ahhoz, hogy mindenkinek elegendő víz jusson. Mariana Mazzucato közgazdász, a jelentés egyik szerzője szerint a közös cselekvésben a közjót és az igazságot kell elsősorban szem előtt tartani, elsősorban nem technikai vagy gazdasági vagy technikai megoldásokra van szükség.
A hét pont
Ezek sem mellékesek: Rockstrom szerint a fejlett országok csatornahálózata iszonyatosan pazarló, az, hogy ivóvizet használnak a vizelet és a széklet leöblítésére, egyszerűen luxus, ráadásul a szennyvíztisztitás is hagy maga után kívánnivalókat. A jelentés hét pontban foglalta össze a tennivalókat:
- A globális vízkörforgást a közjó szellemében kell kezelni, és a bolygó minden országának védenie kell.
- A vízügyi krízis kezelésében az eredményekre és a vízhasználat minden területére koncentráló megközelítést kell alkalmazni.
- Meg kell szüntetni a víz alulárazását.
- Meg kell szüntetni a pazarló vízfelhasználást ösztönző mezőgazdasági támogatásokat. A jelentés szerint évente mintegy 700 milliárd dollárnyi összeget fordítanak ilyen célokra.
- Igazságos vízfelhasználási szerződésekben kell rögzíteni a fenntartható és megbízható vízhozzáférést az alacsony- és középjövedelmű országokban, ezzel ösztönözve a regionális fejlődést és a globális együttműködést.
- Minden lehetséges módon csökkenteni kell a pazarlást még ebben az évtizedben.
- Át kell alakítani a multilaterális vízügyi együttműködéseket és meg kell szüntetni a jelenlegi szétforgácsolt, a globális vízügyi krízis kezelésére alkalmatlan rendszert.
Az ENSZ vízügyi tanácsa március 22-én ülésezik majd New Yorkban, az eseményre a világ összes vezetőjét meghívták, de a szervezők arra számítanak, hogy csak kevesen jelennek meg rajta.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: