„Sehol senki nem menekülhet a vízhiány következményei elől. Nem lesz olyan gazdaság vagy ökoszisztéma, amit ne érintene a probléma”. Erős figyelmeztetéssel indul az a frissen megjelent jelentés, amelyet a Nemzetközi Vízgazdálkodási Bizottság (Global Commission on the Economics of Water, GCEW) tett közzé néhány nappal az ENSZ vízügyi tanácskozása előtt.

A dokumentum szerint az elmúlt évtizedek elhibázott vízgazdálkodása olyan krízist idézett elő, ami komolyan veszélyezteti a globális klímacélokat és a fenntarthatósági törekvéseket, arról nem is beszélve, hogy ha kifutunk a vízkészletből, azt nagyon hamar, már 2030-ra a bolygó összes lakója meg fogja érezni.

A jelentés szerint eddigre a víz iránti kereslet 40 százalékkal fogja meghaladni a rendelkezésre álló készleteket. A legnagyobb problémát a pazarlás jelenti: a bányászat, az ipar és a mezőgazdaság pazarlóan sok vizet fogyaszt, ha pedig ezen nem változtatnak, az katasztrófához fog vezetni.

Háromszoros krízis

Ahhoz, hogy a katasztrófát elkerülhessük, a világ országainak közös vízügyi stratégiát kell kidolgozniuk, és ezt be is kell tartaniuk. A túlhasználat mellett a szennyezés és a klímaváltozás is veszélyezteti a vízkészleteket, ezek pedig erősítik is egymás romboló hatását.

Johan Rockstrom, a jelentés vezető szerzője szerint tripla krízisről van szó: a tudományos bizonyítékok szerint már most vízügyi krízis uralkodik, a legtöbb országban viszont még lokálisan sem tesznek túl sokat a vizek védelméért. A jelentés szerint ez persze nem is lenne elég: összehangolt cselekvésre van szükség ahhoz, hogy mindenkinek elegendő víz jusson. Mariana Mazzucato közgazdász, a jelentés egyik szerzője szerint a közös cselekvésben a közjót és az igazságot kell elsősorban szem előtt tartani, elsősorban nem technikai vagy gazdasági vagy technikai megoldásokra van szükség.

A hét pont

Ezek sem mellékesek: Rockstrom szerint a fejlett országok csatornahálózata iszonyatosan pazarló, az, hogy ivóvizet használnak a vizelet és a széklet leöblítésére, egyszerűen luxus, ráadásul a szennyvíztisztitás is hagy maga után kívánnivalókat. A jelentés hét pontban foglalta össze a tennivalókat:

• A globális vízkörforgást a közjó szellemében kell kezelni, és a bolygó minden országának védenie kell.
• A vízügyi krízis kezelésében az eredményekre és a vízhasználat minden területére koncentráló megközelítést kell alkalmazni.
• Meg kell szüntetni a víz alulárazását.
• Meg kell szüntetni a pazarló vízfelhasználást ösztönző mezőgazdasági támogatásokat. A jelentés szerint évente mintegy 700 milliárd dollárnyi összeget fordítanak ilyen célokra.
• Igazságos vízfelhasználási szerződésekben kell rögzíteni a fenntartható és megbízható vízhozzáférést az alacsony- és középjövedelmű országokban, ezzel ösztönözve a regionális fejlődést és a globális együttműködést.
• Minden lehetséges módon csökkenteni kell a pazarlást még ebben az évtizedben.
• Át kell alakítani a multilaterális vízügyi együttműködéseket és meg kell szüntetni a jelenlegi szétforgácsolt, a globális vízügyi krízis kezelésére alkalmatlan rendszert.

Az ENSZ vízügyi tanácsa március 22-én ülésezik majd New Yorkban, az eseményre a világ összes vezetőjét meghívták, de a szervezők arra számítanak, hogy csak kevesen jelennek meg rajta.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az öntözéssel párhuzamosan művelt precíziós mezőgazdálkodás orvosolhatja a klímaváltozás negatív hatásait

Vajna Tamás gazdaság 2021. január 13.

Öntözés helyett nedvességgazdálkodásra, agrárdigitalizáció helyett első lépésben precíz gazdálkodásra van szükség a klímaváltozás következtében egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar mezőgazdaságban – hangzott el kedden a holland nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület közös rendezvényén.

Illúzió, hogy kivonhatjuk magunkat a klímaváltozás hatásai alól

Vajna Tamás tudomány 2020. július 23.

A Klímaváltozás és Magyarország című friss tanulmánykötet szerzői arra keresik a választ, hogy milyen hatásai lehetnek az éghajlatváltozásnak a Kárpát-medencében, hogyan lehet és érdemes alkalmazkodni a természetben zajló folyamatokhoz; miként adaptálható az ökológiai szemlélet a jogrendbe; és miért halogatjuk a cselekvést.

WWF: Egyre közelebb a hőség és szárazság miatti katasztrófa, Magyarország is veszélyben van

Qubit.hu gazdaság 2019. július 22.

Miközben Németországban és Franciaországban már vészhelyzeti intézkedéseket kellett bevezetni a szárazság miatt, az EU-s tagállamok mintha nem törődnének a klímaváltozás vízgazdálkodási kérdéseivel. A WWF riadóztatott, Magyarország is veszélyben van.