Kőkorszaki jelnyelvet ábrázolhatnak a Gargas-barlangok kézrajzai
A barlangrajzok közül a leginkább elterjedt a kézstencilezés: az őskőkori művészek Indonéziától Ausztrálián át Európáig előszeretettel fröcskölték be festékkel a falra nyomott kezüket, de a mai Franciaország területén található Gargas-barlangokban a legtöbb ilyen ábrázolásról több ujj is hiányzik. A barlangrajzokon lévő kezek nagyjából fele tűnik sérültnek, ami vagy arra utal, hogy az itteniek valamilyen okból rituálisan megcsonkították magukat, vagy a rajzok valójában valamiféle kódot ábrázolnak.
Egy friss kutatás szerint ez utóbbiról lehetett szó, ha pedig ez igaz, akkor ez számít a legősibb ismert írásnak vagy annak elődjének a világon. Aritz Irurtzun, a francia National Centre for Scientific Research (CNRS) kutatója szerint a rajzokon szereplő kezekről nem hiányoznak az ujjak, hanem az alkotók csak behajtották őket, és az sem tűnik véletlenszerűnek, hogy melyik ujjról van szó.
A kőkorszaki szakik kódja
Hipólito Collado Giraldo, a Coimbrai Egyetem régésze szerint az magában még nem lenne meglepő, hogy a rajzokról néhány ujjperc hiányzik, a kőkorszakban az ujj rituális amputációja ugyanis nem számított ritkaságnak, mégsem gondolja, hogy itt erről lenne szó. Collado Giraldo szerint a leggyakrabban a kisujjat amputálták, az itteni barlangokban viszont számos változat található, ezek közül a leggyakoribb pedig az, amikor a hüvelykujj kivételével az összes többi hiányzik. Elég valószínűtlen, hogy ez például rituális áldozat lehetett volna – valószínűbb, hogy a készítő ujjai megvoltak, csak behajtotta őket.
De miért tett volna ilyet? Irurtzun szerint a rajzok egy ősi jelnyelvet ábrázolnak. A kutatók kipróbálták, hogy hány különféle variáció létezhet a stencilezésre: összesen 32 változatot találtak, a barlangokban viszont csak tíz ismétlődik változó gyakorisággal. Az ezekhez tartozó kézmozdulatok ráadásul a barlang fala nélkül, a levegőben is megtehetőek, így nagyon is elképzelhető, hogy vadászat vagy történetmesélés közben ezek a gesztusok külön meghatározott jelentőséggel bírtak.
Az még kérdéses, hogy ha Irurtzunéknak igazuk van, mennyiben tekinthető ez az írás ősének: Karenleigh Overmann, a Coloradói Egyetem régésze szerint az ugyan elképzelhető, hogy a rajzok a vadászathoz tartozó kézmozdulatokat rögzítenek, de semmi nem bizonyítja, hogy ezek, ahogy a kutatók feltételezik, valamilyen ősi nyelv elemei lennének. Irurtzun kutatásai jelenleg is folynak, a régészek jelenleg a Gargas-barlangok szabad szemmel nem látható barlangrajzait elemzik.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: