A szan vagy busman törzs tagjai gyakran találkozhattak a dicynodonták fosszíliáival, de élő állatot egész biztosan nem láttak. A barlangrajz az 1800-as évek elején készült festmény egy friss vizsgálata szerint a mitikus szarvas kígyó nem más, mint egy növényevő őslény.
A rajzok egyiptomi, borneói és etiópiai hatásokat is mutatnak, ami az első madagaszkári népek eredetét övező vitát is segíthet rendezni.
Madridi kutatók az észak-spanyolországi La Pasiega barlangrendszerben feltárt sziklafestményekről készítettek sztereofotókat.
A kutatók korábban úgy gondolták, hogy a barlangrajzok megcsonkított vagy sérült kezeket ábrázolnak, egy friss kutatás szerint viszont lehet, hogy a rajzokról nem hiányoznak az ujjak, hanem jelzéseket festettek a falra az őskőkori művészek.
Életnagyságban ábrázolt emberszerű alakok és egy háromméteres csörgőkígyó is díszíti az alabamai barlang falát és mennyezetét. A kutatók 3D-s képalkotással térképezték fel az óriásfestmények sorozatát.
Jeff LaFave igyekszik megfejteni, hogy vajon amazóniai óriáslajhárokat, hatalmas elefántféléket és teveféléket ábrázolnak-e a kolumbiai Serranía de la Lindosa mágikus, sziklákba vésett rajzai.
Pirosra festették a cseppköveket az Ardales-barlang neandervölgyi lakói vagy látogatói hatvanezer évvel ezelőtt, ha pedig megkopott a kövek színe, újra befestették őket. A motívumok húszezer évvel régebbiek, mint a korábban legősibbnek tartott barlangrajzok.
A Melbourne-i Egyetem kutatói lopódarazsak fosszilizálódott fészkei alapján végezték el a radiokarbon kormeghatározást.
A hallucinogén maszlag maradványaira bukkantak amerikai régészek egy kaliforniai őslakos törzs barlangjában. Az 1523-ból származó növényt az eddigi hiedelemmel ellentétben nemcsak a sámánok fogyasztották, hanem szinte mindenki, és a mennyezetre festett kép sem a víziókat ábrázolja, hanem a maszlagot.
Az urán-tórium kormeghatározás szerint a celebeszi barlangrajz kétszer annyi idős, mint az eddig ismertek. Úgy tűnik, a paleolit művészet nem úgy, vagy nem akkor fejlődött ki, ahogy eddig gondolták.