Több mint kilencszer annyi utcát neveznek el Európában férfiakról, mint nőkről
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A személyekről elnevezett utcák több mint kilencven százalékát férfiakról nevezik el Európában, derül ki egy 30 nagyváros utcáit vizsgáló felmérésből. A European Data Journalism Network 145933 utcanevet gyűjtött össze többek között Budapestről és Debrecenből, az adatok alapján pedig látszik, hogy a legjobb arány, amit a női utcanevek elérnek, sincs 20 százalék.
A vizsgált városokban összesen 41 ezer személyről nevezték el az utcákat, ebből pedig mindössze 3500 volt nő. Az, hogy mely személyekről emlékeznek meg utcatáblákon, nagyban függ attól, hogy épp melyik városban járunk. Északon és Közép-Kelet-Európában pedig eleve ritkábban kapnak az utcák személyről nevet.
A legtöbb nőkről elnevezett utca a kulturális vagy a tudományos élet fontos alakjairól kapta a nevét. Vannak országok, például Lengyelország, ahol nagyobb arányban fordulnak elő bibliai nőalakok a táblákon, de egész Európára jellemző, hogy nagyon kevés utcatábla állít emléket nem Európai származású nőknek.
Az utcák elnevezésében tapasztalható látványos eltérést a nők évszázadokon át tartó megkülönböztetett helyzete, az oktatásból és a tudományos életből való kiszorításuk okozhatja a tanulmány szerzői szerint. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben egyre több város tesz szándékosan azért, hogy több utca viselje fontos nőalakok nevét.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Beszédes felvételeken kel életre, milyen volt lánynak lenni a 20. századi Magyarországon
A 20. század elején a magyar nők kétharmada még írástudatlan volt, és bár ezt néhány évtized alatt sikerült teljesen felszámolni, sőt a legelhivatottabb nők még az egyetemeken is bizonyíthattak, a sztereotípiák szerinti nevelés a családban és az 1960-as évektől koedukált iskolában is általános maradt.
„Dehát a fiúk már csak ilyenek, a lányoknak meg nem kéne úgy öltözniük, hogy mindenük kilátszik”
Magyarországon a lányok tantárgy- és pályaválasztását még mindig nem az érdeklődésük határozza meg, hanem a társadalmi elvárások, az iskolák pedig nehezen tudják felvenni a harcot a gendersztereotípiák ellen – derül ki egy tegnap bemutatott nemzetközi kutatásból.
Régmúlt idők computerei: a számolónők
– A programozás olyan, mint a kötögetés vagy a vacsorafőzés – ezzel csábították a múlt század közepén a nőket a számítástechnikai cégek, amelyek gyakran kilo-girl-órában mérték a számítási teljesítményt. De hogyan vették át a férfiak az uralmat az IT-ben, és vissza lehet-e fordítani a folyamatot?