Utánajártunk a magyar Facebookon futótűzszerűen terjedő történetnek, és van egy rossz hírünk a sasrajongóknak. Illetve egy jó hírünk a darázsölyvrajongóknak.
A Katona József utcát 113 éve borítják a jellegzetes sárga keramitkövek, amiket Teknős Miklós varázslatos fotón örökített meg, de a 13. kerületi önkormányzat most biztonsági okokra hivatkozva bejelentette, hogy örökre eltünteti őket. A lakók tiltakoznak.
Csobánka határában, a régi murvabánya mellett egy tábla tájékoztatja a kirándulót, hogy arra egykor római út haladt el. A maradványai még mindig láthatók, de nem sok maradt belőle – ami viszont maradt, azt megpróbáltuk megtalálni.
Az arány a vizsgált városok közül Stockholmban a legjobb, itt közel 20 százalék a nőkről elnevezett utcák aránya, míg a helyzet Debrecenben a legkiegyenlítetlenebb.
A magyarországi utak számozásának rendszerét egy 1934-es rendeletben hirdették ki, és bár az eredeti irat a második világháborúban megsemmisült, térképekből és újságcikkekből rekonstruálható a történet. Hogyan lett a 808-as útból 13-as? És miért hívják 86-osnak az egykori római kereskedelmi útvonalat?
Öt századdal a város megalapítása előtt még alacsonyabb volt a tengerszint, mint ma, és a Velencei-öböl nagy része még szárazföld volt. A rómaiak meg is telepedtek itt, egy olasz kutatócsoport pedig most utakat, házakat és egy dokkot is talált a tenger mélyén.