Egy Rennes, illetve a római korban Condate Riedonum melletti egykori római palafejtő feltárásakor a régészek egy első-második században készült, körülbelül tíz centi magas Vénusz-szobrot találtak. A környéken lakóépületek épülnek, ezek alapozásánál került elő a szobor is, ami a lelőhely eddigi legérdekesebb leletének számít.

A palafejtő az első században kimerült, ezután szemétdombnak használták, a középkorra pedig teljesen feltöltötték. A Vénusz-szobron kívül az egykori kőfejtőben rengeteg pénzérmét, fibulát és edénytörmeléket találtak. Nicolas Ménez régész, az ásatás vezetője szerint a szobrocska tökéletes állapotban maradt meg, és a kőfejtő (vagy szemétdomb) legmélyén találtak rá, vagyis még akkor kerülhetett oda, amikor az üreget még nem töltötték fel egészen szeméttel. A régész a szobor pozíciója alapján úgy gondolja, hogy valaki szándékosan dobhatta ki Vénuszt.

Meglepő hely

Ménez szerint nem is annyira a lelet az érdekes, hanem inkább a megtalálás körülményei: az első-második században a rómaiak lakta területeken rengeteg hasonló szobor volt, amelyek a házi szentélyekben, Laresekben kaptak helyet. A legtöbb ilyen szobrocska ráadásul éppen a mai Franciaország és Németország területén készült, innen szállították el őket a birodalom minden szegletébe (itteni volt az a Vénusz-szobor is, amelyet Angliában, Gloucesterben találtak egy építkezésen).

A régész szerint ennek ellenére ritka, hogy a szobrok ilyen jó állapotban maradjanak fenn. Ez a szobor a hajviselete és a kidolgozása alapján az első század végén vagy a második elején készülhetett, többet majd akkor tudnak róla elmondani, ha további vizsgálatokat folytatnak rajta. Emiatt nem is tisztították meg: a kutatók azt remélik, hogy így még pigmenteket is találhatnak rajta, amiből kiderülhet, hogy vajon színes volt-e a szobor, és ha az volt, milyen színű.

A terület régészeti feltárása folytatódik: a kutatók szerint a palakitermelés ennél jóval nagyobb területen folyt, így még akár a szemétdombról is előkerülhetnek még további leletek. A terület az első században a város szélén feküdt, a kimerült fejtő pedig kiválóan alkalmasnak tűnhetett arra, hogy a feleslegessé vált, törött vagy megunt tárgyaktól itt szabaduljanak meg a helybéliek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ősi római szentélyt találtak a leicesteri katedrális mellett

Dippold Ádám tudomány 2023. március 8.

A környékbeliek időtlen idők óta rebesgették, hogy a katedrális valamilyen pogány kegyhelyre épülhetett, a régészek most találtak is egy apró szentélyt egy törött oltárkővel. Az nem derült ki, hogy milyen istennek áldozhattak benne.

1900 év után kerültek elő Gaius Messius római katona fizetési papírjai Masszádában

Dippold Ádám tudomány 2023. február 16.

A katona valószínűleg Masszádában szolgált az első zsidó háború idején, az előkerült iratok tanúsága szerint 72-ben az évi esedékes három fizetésnapja közül az egyiken már akkor elfogyott az összes pénze, mielőtt egyáltalán megkapta volna. Ezen kívül még két hasonló dokumentum maradt fenn a római korból.

Komplett római kori várost találtak az egyiptomi Luxor szívében

Bodnár Zsolt tudomány 2023. január 27.

Az 1800 éves városból lakóépületek, fémműhelyek, érmék és még galambtornyok is előkerültek.