Olaszország leghosszabb folyója, a Pó az elmúlt hetven év legsúlyosabb szárazságától szenved. A Nyugati-Alpokból eredő és Velence közelében az Adriai-tengerbe ömlő, 652 kilométer hosszú folyó vízgyűjtő területe 72 ezer négyzetkilométert tesz ki, ami Olaszország területének közel egynegyede.

Itt található az ország egyik legértékesebb és leggazdagabb mezőgazdasági területe, a 48 ezer négyzetkilométernyi Pó-síkság is.

A Legambiente nevű környezetvédelmi szervezet adatai szerint a Pó folyóban idén 61 százalékkal kevesebb a víz, mint a korábbi évek azonos szakaszaiban. A folyó által ellátott terület felel Olaszország mezőgazdasági terméshozamának egyharmadáért.

Az olasz kormány rendeletet készít elő a csapadékszegény telet követő aszály hatásainak kezelésére, de egy akciócsoport felállítása mellett rendkívüli biztost is kinevezett az ügyben. A rendelet szükség esetén sürgősségi intézkedéseket tesz lehetővé, míg a kormány kampányt indít „a vízkészletek felelős használatának elősegítésére”.

A probléma az Alpokban kezdődik, ahol a kutatók szerint a szokásos hómennyiség kevesebb mint fele hullott le a télen.

A Pó folyót övező területeken már tavaly júliusban is szükségállapotot kellett kihirdetni, de Massimiliano Pasqui, az olasz Nemzeti Kutatói Tanács (CNR) klímakutatója szerint a 2020–2021-es tél óta halmozódik a vízhiány. „Az északnyugati régiókban 500 millimétert kell visszanyernünk, 50 napnyi esőre van szükségünk” – mondta.

Az előkészítés alatt álló olasz rendelet az első becslések szerint 7,8 milliárd eurót (3000 milliárd forintot) különítene el az országot sújtó aszály kezelésére. Olaszország energiaügyi és környezetvédelmi minisztere, Gilberto Pichetto Fratin szerint a következő hónapokban az a prioritás, hogy „elegendő mennyiségű víz álljon rendelkezésre az olasz háztartások és vállalkozások, különösen a mezőgazdasági ágazatban dolgozók igényeinek kielégítésére”.

A miniszter szerint továbbá „meg kell kezdeni a hosszú távú tervezést a vízhálózatunk hatékonyságának javítása érdekében”, mivel az olasz vízhálózat az ország egyes területein több mint 50 százalékos csővezeték-szivárgást mutat, az országos 37 százalékhoz képest. „Ezt a pazarlást nem engedhetjük meg magunknak” – mondta Pichetto Fratin.

A válság jelentős hatással van Olaszország vízenergia-tárolására is. Az ország 4000 vízerőművének több mint 85 százaléka az északi régiókban található, és ezek teszik ki a teljes zöldenergia-termelés mintegy 35 százalékát, valamint ezzel fedezik Olaszország energiaigényének több mint 15 százalékát.

2022 elején 22 százalékkal volt alacsonyabb az olasz víztározókban tárolt energia mértéke, mint az előző hét év átlaga azonos időszakban, majd a nyár folyamán tovább csökkent a tárolt vízmennyiség, ami így júniusra több mint 40 százalékkal maradt el a történelmi átlagtól. Az idei télen 25 százalékkal múlta alul a tárolt vízenergia mértéke a korábbi évek átlagát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Évszázadok óta nem volt olyan rövid életű az alpesi hótakaró, mint az elmúlt években

Tóth András tudomány 2023. január 14.

A globális felmelegedés miatt a 19. század végétől drámaian csökken az olasz Alpokban az éves hóborította napok száma, aminek mértéke példátlan az elmúlt 600 évben. A Padovai Egyetem kutatói a hótakaró alakulását cserjék évgyűrűinek vizsgálatával tárták fel, 5 évnyi munka eredményeként.

Napozás és hajóroncs a Duna kellős közepén – ritkán látható fotókon a több helyen rekordalacsony vízállású folyó

Bodnár Zsolt tudomány 2022. augusztus 18.

Az elmúlt két hétben a felére csökkent a Duna vízállása Budapesten, de Szerbiában az energiaellátást, Bulgáriában a halak túlélését is veszélyezteti a folyó kiszáradása.

Ha védekezni akarunk az aszály ellen, árvízvédelem helyett árvízhasznosításra van szükség

Vajna Tamás tudomány 2022. október 4.

A hazai szakértők egybehangzóan azt állítják, hogy a folyók síkvidéki duzzasztása és az iparszerű öntözésfejlesztés helyett a többletvizek tájban tartása az egyetlen válasz a tartós aszályokkal és extrém csapadékeloszlással fenyegető klímaváltozásra.