Minden jel szerint beléptünk a szárazságok új korába
Miközben az idei volt az egyik legszárazabb április 1901 óta, az elmúlt évek aszályainak hatása egyre csak halmozódik.
Miközben az idei volt az egyik legszárazabb április 1901 óta, az elmúlt évek aszályainak hatása egyre csak halmozódik.
A március végi esők nem pótolták az elmúlt években felhalmozódó deficitet a talajokban.
Makónál -120 centiméterrel rekordalacsony szintet mértek a Maros vízállásában, a Magyarcsanád közelében készült drónfelvételeken jól látszik a kiszáradó folyó állapota.
Jakab Gusztáv fotóin jól látszik, hogy a füves puszták teljesen kisárgultak – az aszályhelyzetet a néhány napos esőzések sem mérsékelték, a szárazság miatt pedig már országos tűzgyújtási tilalom lépett életbe.
A hőség és a szezonális csapadékhiány a termőföldek kimerüléséhez, csökkenő élelmiszerforrásokhoz, növekvő inflációhoz és az elsivatagosodás miatt elvándorláshoz vezethet, állítja a Másfélfok gyorselemzése.
Jakab Gusztáv egyetemi docens és természetfotós csütörtöki drónfelvételein egy Gyomaendrődhöz közeli, hullámtéri holtág kiszáradása látható. A HungaroMet szerint az ország nagy részén már nagyfokú mezőgazdasági aszály áll fenn, és a helyzet a következő napokban csak súlyosbodhat.
A december 9-én publikált dokumentum több, mint 150 oldalon szembesíti az emberiség szerencsésebb részét a valósággal, ami paradigmaváltás nélkül gyorsulva durvul már rövid távon is.
A NASA Curiosity marsjárója által az utóbbi években gyűjtött egyes kőzetminták extrém felszíni párolgásra mutatnak egy friss kutatás szerint, és egy életnek egyre barátságtalanabbá váló környezet képét tárják elénk.
Nagykörűben a rekordalacsonyhoz közelítő vízállás lehetővé tette (volna), hogy a képviselők és az illetékes miniszterek a valósággal szembesülve megvitathassák az egyre égetőbb vízügyi és agrárpolitikai problémákat.
Ha így nő a kiszáradások időtartama és gyakorisága, akkor kizárólag a szárazságnak ellenálló fajok lesznek képesek fennmaradni.
A párizsi klímacélok teljesítésével megmenthető a turisztikai és ökológiai szempontból egyaránt értékes tó, a pesszimista forgatókönyv szerint viszont iszapos tócsa válna belőle.
Az 1990-es évek eleje óta minden évben annyi vizet vesztettek a legnagyobb tavak, mint ha évente 11-szer eltűnne a Balaton.
A folyóban idén 61 százalékkal kevesebb a víz, mint a korábbi évek hasonló időszakában, ami azért is óriási probléma, mert a Pó által ellátott terület felel Olaszország mezőgazdasági terméshozamának egyharmadáért.
Az elmúlt két hétben a felére csökkent a Duna vízállása Budapesten, de Szerbiában az energiaellátást, Bulgáriában a halak túlélését is veszélyezteti a folyó kiszáradása.
Kelet-Európában, Észak-Olaszországban, Dél-Franciaországban és Németországban a legkritikusabb a helyzet, de a Duna több szakaszán is negatív rekordokat mérnek. A tartósnak mutatkozó szárazság veszélyeztetheti a vízellátást – olvasható az Európai Bizottság elemzésében.