A párizsi klímacélok teljesítésével megmenthető a turisztikai és ökológiai szempontból egyaránt értékes tó, a pesszimista forgatókönyv szerint viszont iszapos tócsa válna belőle.
Az 1990-es évek eleje óta minden évben annyi vizet vesztettek a legnagyobb tavak, mint ha évente 11-szer eltűnne a Balaton.
A folyóban idén 61 százalékkal kevesebb a víz, mint a korábbi évek hasonló időszakában, ami azért is óriási probléma, mert a Pó által ellátott terület felel Olaszország mezőgazdasági terméshozamának egyharmadáért.
Az elmúlt két hétben a felére csökkent a Duna vízállása Budapesten, de Szerbiában az energiaellátást, Bulgáriában a halak túlélését is veszélyezteti a folyó kiszáradása.
Kelet-Európában, Észak-Olaszországban, Dél-Franciaországban és Németországban a legkritikusabb a helyzet, de a Duna több szakaszán is negatív rekordokat mérnek. A tartósnak mutatkozó szárazság veszélyeztetheti a vízellátást – olvasható az Európai Bizottság elemzésében.
A Fertő tó 150-200 évente kiszárad – legutóbb, 1867-ben még az is szóba jött, hogy szántóföld legyen a medrében. A nemrég felmerült megmentési terveket egy szűk kör gazdasági érdekei diktálják, nem az ökológiai vagy természetvédelmi megfontolások.
A vízerőművek tározóin már nem folyik át elegendő víz, ezért Szíria északkeleti részén naponta 19 órán át tart az áramszünet. Az emberek kilométereket gyalogolnak tiszta vízért, a haszonállatoknak pedig a csökkenő termés miatt már nem jut elég gabona. Szakértők szerint újabb humanitárius katasztrófára kell számítani.
A globális felmelegedés miatt a tenger szintje az évszázad végére 9-18 méterrel csökkenhet, és egy magyarországnyi elsivatagosodott terület maradhat utána. Mindez pusztító hatást gyakorol a környék élővilágára.