Arról már tavaly év végén beszámoltunk, hogy Európa lakossága masszívan öregszik, de az Eurostat legfrissebb jelentése konkrét adatokat is tartalmaz: az unió népessége várhatóan 6 százalékkal csökken majd az évszázad végére. Az Ukrajnából érkező menekültek egyébként látványosan megdobták az EU lakosságát, de az még ezzel együtt sem növekszik sokáig. Az Eurostat szerint 2026-ban érjük el a csúcsot, és onnantól kezdve az öregedő társadalmak miatt már csökkenés várható.

A csökkenés azonban várhatóan nem egyformán érinti a kontinens különböző régióit. Az Eurostat arra vonatkozóan is készített egy becslést, hogy miként érinti a népesség változása az unió egyes nagyvárosait. A projekciók nem különálló egységként kezelnek egy-egy várost, hanem az agglomerációval együtt (Budapest népessége például a KSH szerint 1,7 millió volt 2022-ben, de az agglomerációval együtt több mint 3 millió).

A Visual Capitalist ki is gyűjtötte, hogyan változik az egyes nagyvárosi régiók lakossága a becslés szerint.

Ahogy a fenti ábrán látszik, a legmeredekebb növekedést három svéd város produkálja:

• Malmö és agglomerációja 1,4 milliósról 2 milliósra nő. Ez 45 százalékos növekedést jelent.

• Stockholm és agglomerációja 2,4 milliósról 3,4 milliósra nő. Ez 43 százalékos növekedést jelent.

• Göteborg és agglomerációja 1,7 milliósról 2,4 milliósra nő. Ez 41 százalékos növekedést jelent.

A lakosság létszáma két spanyol városban nő a legnagyobb mértékben:

• Barcelona és agglomerációja 5,6 milliósról 7,3 milliósra nő. Ez kicsit kevesebb mint 30 százalékos növekedést jelent, szám szerint majdnem kétmillió embert.

• Madrid és agglomerációja 6,8 milliósról 8,5 milliósra nő. Ez nagyjából 25 százalékos növekedést jelent, szintén majdnem kétmillió embert.

A legnagyobb veszteségekre az Európa perifériáin elhelyezkedő városok számíthatnak.

• Athén és agglomerációja 3,5 milliósról 2,2 milliósra csökken. Ez majdnem 40 százalékos lakosságvesztést jelent.

• Katowice és agglomerációja 2,7 milliósról 1,7 milliósra csökken. Ez is majdnem 40 százalékos lakosságvesztést jelent.

• Porto és agglomerációja 1,7 milliósról 1,1 milliósra csökken. Ez 36 százalékos lakosságvesztést jelent.

A közép-kelet-európai régióban meglehetősen vegyes a kép:

• Bukarest és agglomerációja 2,3 milliósról 1,7 milliósra csökken. Ez 28 százalékos csökkenést jelent.

• Szófia és agglomerációja 1,7 milliósról 1,4 milliósra csökken.

• Budapest és agglomerációja az említett 3 milliósról csökken várhatóan 2,8 milliósra, ami majdnem 8 százalékos csökkenést jelent.

• Krakkó és agglomerációja 1,5 milliósról 1,4 milliósra csökken.

• Bécs és agglomerációja 2,9 milliósról 3,2 milliósra nő.

• Prága 2,7 milliósról nő 3.2 milliósra, ami 17 százalékos növekedést jelent.

Ezek a becslések gazdasági és a gazdasághoz kapcsolódó migrációs trendeket dolgoznak fel, de az nem világos, hogy mennyire képesek tükrözni a klímaváltozás esetleges következményeit. Társadalmi folyamatokat ilyen időtávon megbecsülni eleve kockázatos, így a számok inkább a jelenleg látható trendeket tükrözik.

Ha kevesebb a lakó, az az ingatlanárakon is megmutatkozhat

Budapest lakossága az elmúlt 20 évben mindig 1,7 millió körül alakult. Az agglomerációval, azaz gyakorlatilag Pest megyével együtt azonban a 2001-es 2,8 milliósról 2017-re szépen felkúszott 3 milliósra, és azóta is stabilan fölötte van ennek. Ez a növekedés illeszkedik abba a trendbe is, hogy az elmúlt években jelentősen megemelkedtek az ingatlanárak.

A legtöbb ingatlanárakkal foglalkozó elemzés a hitelkamatokat, a lakossági jövedelmeket, az újonnan épített lakásokat, az építőanyag- és energiaárakat, illetve az alternatív befektetési lehetőségeket szokta elemezni. Az ritkán kerül szóba, hogy a keresleti oldalt nagyban befolyásolhatja, hogy hányan élnek az adott városban.

Egy 2007-es ír tanulmány például egyértelműen rámutatott arra, hogy az öregedő és csökkenő lakosságú városokban csökken az ingatlanok értéke is, hiszen az idős emberek már csak nagyon ritkán keresnek maguknak új otthont. A kiürült lakásokra pedig kisebb eséllyel akad vevő, ha egyre kevesebben élnek egy településen. Hogy a 70 éves távon becsült 8 százalékos lakosságcsökkenés képes lehet-e kordában tartani az ingatlanárakat, az persze korántsem biztos. Az viszont biztos, hogy ha Budapestről és környékéről valóban eltűnik 200 ezer ember, akkor sok-sok lakás keres majd vevőt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: