Fogyatkozik Európa, fogyatkozik Budapest, és emiatt az ingatlanárak is lezuhanhatnak
Arról már tavaly év végén beszámoltunk, hogy Európa lakossága masszívan öregszik, de az Eurostat legfrissebb jelentése konkrét adatokat is tartalmaz: az unió népessége várhatóan 6 százalékkal csökken majd az évszázad végére. Az Ukrajnából érkező menekültek egyébként látványosan megdobták az EU lakosságát, de az még ezzel együtt sem növekszik sokáig. Az Eurostat szerint 2026-ban érjük el a csúcsot, és onnantól kezdve az öregedő társadalmak miatt már csökkenés várható.
A csökkenés azonban várhatóan nem egyformán érinti a kontinens különböző régióit. Az Eurostat arra vonatkozóan is készített egy becslést, hogy miként érinti a népesség változása az unió egyes nagyvárosait. A projekciók nem különálló egységként kezelnek egy-egy várost, hanem az agglomerációval együtt (Budapest népessége például a KSH szerint 1,7 millió volt 2022-ben, de az agglomerációval együtt több mint 3 millió).
A Visual Capitalist ki is gyűjtötte, hogyan változik az egyes nagyvárosi régiók lakossága a becslés szerint.
Ahogy a fenti ábrán látszik, a legmeredekebb növekedést három svéd város produkálja:
Malmö és agglomerációja 1,4 milliósról 2 milliósra nő. Ez 45 százalékos növekedést jelent.
Stockholm és agglomerációja 2,4 milliósról 3,4 milliósra nő. Ez 43 százalékos növekedést jelent.
Göteborg és agglomerációja 1,7 milliósról 2,4 milliósra nő. Ez 41 százalékos növekedést jelent.
A lakosság létszáma két spanyol városban nő a legnagyobb mértékben:
Barcelona és agglomerációja 5,6 milliósról 7,3 milliósra nő. Ez kicsit kevesebb mint 30 százalékos növekedést jelent, szám szerint majdnem kétmillió embert.
Madrid és agglomerációja 6,8 milliósról 8,5 milliósra nő. Ez nagyjából 25 százalékos növekedést jelent, szintén majdnem kétmillió embert.
A legnagyobb veszteségekre az Európa perifériáin elhelyezkedő városok számíthatnak.
Athén és agglomerációja 3,5 milliósról 2,2 milliósra csökken. Ez majdnem 40 százalékos lakosságvesztést jelent.
Katowice és agglomerációja 2,7 milliósról 1,7 milliósra csökken. Ez is majdnem 40 százalékos lakosságvesztést jelent.
Porto és agglomerációja 1,7 milliósról 1,1 milliósra csökken. Ez 36 százalékos lakosságvesztést jelent.
A közép-kelet-európai régióban meglehetősen vegyes a kép:
Bukarest és agglomerációja 2,3 milliósról 1,7 milliósra csökken. Ez 28 százalékos csökkenést jelent.
Szófia és agglomerációja 1,7 milliósról 1,4 milliósra csökken.
Budapest és agglomerációja az említett 3 milliósról csökken várhatóan 2,8 milliósra, ami majdnem 8 százalékos csökkenést jelent.
Krakkó és agglomerációja 1,5 milliósról 1,4 milliósra csökken.
Bécs és agglomerációja 2,9 milliósról 3,2 milliósra nő.
Prága 2,7 milliósról nő 3.2 milliósra, ami 17 százalékos növekedést jelent.
Ezek a becslések gazdasági és a gazdasághoz kapcsolódó migrációs trendeket dolgoznak fel, de az nem világos, hogy mennyire képesek tükrözni a klímaváltozás esetleges következményeit. Társadalmi folyamatokat ilyen időtávon megbecsülni eleve kockázatos, így a számok inkább a jelenleg látható trendeket tükrözik.
Ha kevesebb a lakó, az az ingatlanárakon is megmutatkozhat
Budapest lakossága az elmúlt 20 évben mindig 1,7 millió körül alakult. Az agglomerációval, azaz gyakorlatilag Pest megyével együtt azonban a 2001-es 2,8 milliósról 2017-re szépen felkúszott 3 milliósra, és azóta is stabilan fölötte van ennek. Ez a növekedés illeszkedik abba a trendbe is, hogy az elmúlt években jelentősen megemelkedtek az ingatlanárak.
A legtöbb ingatlanárakkal foglalkozó elemzés a hitelkamatokat, a lakossági jövedelmeket, az újonnan épített lakásokat, az építőanyag- és energiaárakat, illetve az alternatív befektetési lehetőségeket szokta elemezni. Az ritkán kerül szóba, hogy a keresleti oldalt nagyban befolyásolhatja, hogy hányan élnek az adott városban.
Egy 2007-es ír tanulmány például egyértelműen rámutatott arra, hogy az öregedő és csökkenő lakosságú városokban csökken az ingatlanok értéke is, hiszen az idős emberek már csak nagyon ritkán keresnek maguknak új otthont. A kiürült lakásokra pedig kisebb eséllyel akad vevő, ha egyre kevesebben élnek egy településen. Hogy a 70 éves távon becsült 8 százalékos lakosságcsökkenés képes lehet-e kordában tartani az ingatlanárakat, az persze korántsem biztos. Az viszont biztos, hogy ha Budapestről és környékéről valóban eltűnik 200 ezer ember, akkor sok-sok lakás keres majd vevőt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
