Rekorddöntés a tudomány nevében: egy kutató száz napra beköltözött a víz alá
Joseph Dituri egy kb. 55 négyzetméteres kis kabinba költözött március 1-én, Florida partjai mellett. Csakhogy a kabin nem a tengerparton van, hanem a víz alatt, nagyjából 9 méter (30 láb) mélyen. A kiképzett haditengerészeti búvár ma már orvosbiológiai kutató és tervei szerint a kabinban töltött 100 napjával nem csak rekordokat fog megdönteni.
Dituri célja ugyanis, hogy saját bőrén vizsgálja meg, milyen hatással van a hiperbárnyomásnak való tartós kitettség (vagyis az, ha az ember a normál 1 baros légnyomásnál nagyobb nyomású környezetben tölt el huzamosabb időt). Az általa alkalmazott kabin ugyanis a tengeralattjárókkal ellentétben nem tartja fenn a tengerszint feletti környezeti nyomást, a szakember így már több mint egy hónapja magasabb nyomáson éldegél, mintha a kabinját a parton építette volna meg. Tapasztalatairól az Instagramján is beszámol.
A kabin nyomását nem szelepek szabályozzák, hanem alulról egy nyíláson keresztül maga az óceán. Ez átlagosan kétszer akkora nyomásértéket jelent, mint amit a földfelszínen tapasztalhatunk és megszoktunk, írja a Conversation.
A lap beszámol továbbá a várható egészségügyi hatásokról is: a megnövekedett légnyomás a tüdő működésére is hatással lehet, a gázcserében a kapillárisok falán keresztül ugyanis eredetileg (légköri nyomáson) csak a szén-dioxid és az oxigén venne részt. A levegő nagy részét kitevő nitrogén viszont nem, ezen azonban a megemelkedett légnyomás változtathat. Búvárok tapasztalatai alapján már megfigyelték, hogy a nagy nyomás miatt a véráramba jutó nitrogén eufóriát okozhat 10 méteres mélységben, 30 méternél mélyebb merülésnél pedig mámoros, narkotikus érzések fordulhatnak elő. Ennek oka az agyi ingerületátvivő anyagok, a neurotranszmitterek működésének befolyásolásában keresendő, de egyelőre nincs tudományos magyarázat arra, miképp zavarja meg az idegrendszeri működést a nitrogén megjelenése a vérben.
A 100 napos expedíció viszont Dituri számára nem a nitrogén miatt lesz kihívás (a kabin kevesebb mint 10 méterrel van a tengerszint alatt). Eleve feleannyi napfényhez jut majd hozzá a kis kabinjában, mint amennyit a parton kapna, ami a cirkadián ritmusát zavarhatja meg, illetve emiatt kevesebb D-vitamint termel a szervezete. A D-vitamin a csontsűrűség fenntartása, valamint az immunrendszer megfelelő működése miatt is fontos, korábbi kutatásaiban a NASA igazolta, hogy már 14 napnyi víz alatti tartózkodás hatására csökkenhetnek az immunfunkciók.
Dituri a 100 nap alatt az igazolt rövid távú hatásokat, illetve a várt hosszabb távúakat vizsgálja. Számos negatív következmény mellett egyébként a hiperbárnyomás támogathatja a sebgyógyulást, de ilyen hosszú célzott emberkísérletet még nem végeztek annak érdekében, hogy megvizsgálják a tényleges hosszútávú hatásokat.
De a kutatás nem korlátozódik kizárólag az egészségügyi hatásokra, Dituri talált már egy egysejtű organizmust, egy csillóst (ciliátát) is, ami az előzetes vizsgálatok alapján lehet, hogy teljesen új faj, írja az Independent.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
