Nem kell bedőlni az immunerősítő csodaszereknek, betegség ellen télen is a zöldség és a gyümölcs a nyerő
Vitaminbárok, vitamininfúziók, immunerősítő gyümölcsitalok, joghurtok és teák: amikor eljön a hideg idő, és szárnyra kelnek a vírusok, megszaporodnak azok a hirdetések is, amelyek a nátha, az influenza, sőt újabban a covid és egyéb vírusos megbetegedések elleni csodaszereket reklámozzák. 2020-ban a globálisan értékesített új ételek és italok mintegy 2 százaléka állította magáról valamilyen formában, hogy hatással van az immunrendszerre. Sőt az úgynevezett vitamininfúziók, vagyis a nagy dózisban, infúziósan beadott vitaminadagok hirdetői még azt is ígérik, hogy gyógyítják a krónikus fáradtságot és kimerültséget, kezelik a stresszt, a depressziót, megerősítik a legyengült immunrendszert, segítenek a daganatos betegségeken és természetesen a másnaposságra is jók.
Egy amerikai testépítő a Twitteren a napokban egészen odáig ment, hogy miért is ne venne be egy egész doboznyi multivitamint egyben, hiszen abba még senki nem halt bele. A tweetet megosztó amerikai toxikológus, Josh Trebach azonban arra figyelmeztetett, hogy a vitaminok túladagolása egyáltalán nem veszélytelen, a túl sok A-vitamin májkárosodást, a D-vitamin hiperkalcémiát, a B6-vitamin pedig általában zsibbadással járó perifériás neuropátiát is okozhat. A vitamininfúziókról pedig még novemberben nyilatkozta Takács István, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatója, hogy a megadózisban adagolt vitaminoknak kevés bizonyított előnyük van, hátrányuk annál több. A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E) lassabban ürülnek ki a szervezetből, ezért kifejezetten káros, ha egyszerre az ajánlott mennyiség sokszorosa jut belőlük a szervezetbe.
Vitaminok helyett sokan viszont továbbra is a savanyú káposztára, a citromra, a gyömbérre, a fokhagymára, a paprikára és egyéb természetes „immunerősítő” zöldségekre és gyümölcsökre esküsznek, ezekkel azonban szintén rengeteg a probléma. Tényleg tele van vitaminnal a fóliasátorban Spanyolországban termesztett paprika? Hiába eszünk elég zöldséget és gyümölcsöt, mégis szükség van táplálék-kiegészítőkre és vitaminokra? Ode kell egyáltalán figyelni minderre, vagy csak mítosz az immunerősítés?
Erősíthető egyáltalán az immunrendszer?
Felek Mihály dietetikus, a hiteles egészségügyi kommunikációt képviselő Alimento blog szerzője a Qubitnek elmondta: érdemes tisztázni, hogy immunerősítés mint olyan gyakorlatilag nem létezik. „A szó eleve azt sugallja, hogy egy alacsonyabb szintről magasabbra lehet emelni az immunrendszer működését, de ez valójában nem így működik. Ha az immunrendszerünk »erősebben« működik, az nagyon komoly betegségekhez vezet, ilyen egy anafilaxiás sokk vagy az autoimmun betegségek. Az immunrendszerünket egyensúlyban kell tartani, de ez persze nem jelenti azt, hogy védettek lennénk a különböző betegségekkel szemben, csupán azt, hogy ha megbetegszünk, a szervezetünk le tudja küzdeni a kórokozókat anélkül, hogy belehalnánk” – fejtette ki Felek.
Hozzátette, hogy a különböző étrendkiegészítőket gyártó cégek előszeretettel használják hívószóként az immunerősítést, mert azzal könnyebben el tudják adni a termékeiket. Manapság egyre gyakrabban találkozni olyan, ennél árnyaltabb megfogalmazásokkal, mint „az immunrendszer egészséges működéséért”, vagy „az immunrendszer támogatásáért”, ami már közelebb áll a valósághoz, mint az immunerősítés.
A New Scientist cikke szerint ugyanakkor kifejezetten nehéz megmérni, hogy az egyes ételekben és italokban található anyagok egyáltalán milyen hatást gyakorolnak az immunrendszerrre. Amikor sejteken vagy állatkísérletekben vizsgálják őket, számos összetevő ígéretesnek tűnik, az embereken lefolytatott klinikai vizsgálatok során eltűnnek ezek a hatások. Ennek egyik oka éppen az immunrendszer összetettségében rejlik, védekezési mechanizmusunk ugyanis többféle rendszerből áll. Veleszületett immunrendszerünk a betolakodókkal szembeni védekezésünk első vonala, olyan makrofág és neutrofil fajtájú fehérvérsejtekkel, amelyek folyamatosan őrjáratoznak a szervezetben, és megölik a baktériumokat, vírusokat, gombákat és más parazitákat.
Védvonalunk következő része az adaptív immunrendszer, amely specifikusabb funkcióval bíró fehérvérsejtekkel, a B- és T-sejtekkel biztosítja, hogy a betolakodók elpusztítása után egy újabb próbálkozáskor a szervezet felismerje őket. Egy sebesülés vagy fertőzés alkalmával immunsejtek sokasága siet az érintett területre, hogy citokinoknak nevezett vegyi anyagok felszabadításával még több immunsejtet hívjon segítségül. A fertőzött területen a hő, a fájdalom, a pirosodás és a duzzadás kombinációjával, vagyis a gyulladás kialakulásával segítik a gyógyulási folyamatot.
Közhely, de a kiegyensúlyozottság a kulcs
Csábító a gondolat, hogy ennek a rendszernek a felturbózásával egy megfázással küzdő beteg kipattan az ágyból, csakhogy nem így működik a dolog. A betegségek tünetei ugyanis sok esetben éppen azt bizonyítják, hogy az immunrendszer működik: a citokinok például lázat generálhatnak, jelezve a szervezetnek, hogy az immunválasz fokozására van szükség, és a torok begyulladása is azt jelzi, hogy a szervezet dolgozik a megoldáson.
Az egészséges immunrendszer kulcsa, hogy a szervezet megtalálja az egyensúlyt a betolakodókra való túlzott reagálás és az alulműködés között. Sung-Wook Hong, a Minnesotai Egyetem mikrobiológus munkatársa szerint a gyulladás kétélű fegyver, és az immunrendszernek fékeket kell alkalmaznia ahhoz, hogy ne okozzon szükségtelenül problémákat. Néhány citokin például megakadályozza a gyulladást, és a szabályozó immunsejtek kontroll alatt tartják a többieket. Ha ezek a fékek károsodnak, az immunrendszer megtámadhatja a szervezet saját sejtjeit és fehérjéit, és autoimmun betegségeket okoz, vagy túlreagálhatja a veszélytelen anyagokat, mint a polleneket vagy a mogyorót, ami allergiás megbetegedésekhez vezet. Tehát miközben fontos az erős immunrendszer, ugyanilyen lényeges annak kordában tartása.
Védekezési mechanizmusaink egyik leglényegesebb komponense az emésztőrendszer, mondhatni a szervezet legnagyobb immunszerve. Ez érthető is: mivel az evéssel a növényi és állati eredetű szövetekkel naponta közel 100 grammnyi idegen fehérjét és mikrobák csilliárdját visszük be a szervezetünkbe, az immunrendszernek ezek mindegyikéről el kell döntenie, hogy kártékony vagy hasznos.
Nem érdemes fullba tolni a C-vitamint
Az immunrendszert sokféleképpen segíthetik bizonyos élelmiszerek, például a vitaminokon és ásványi anyagokon keresztül. Lassan már a kisiskolások is fújják, hogy az A-, C-, D- és E-vitaminok, a B-vitaminok bizonyos fajtái, a cink, a magnézium vagy a vas milyen jótékony hatással van a szervezetre. Ezeknek a mikrotápanyagoknak a hiánya alááshatja az immunrendszer működését, kérdés azonban, hogy ha nincsenek hiánybetegségeink, és ezekből a vitaminokból mégis bevisszük a szervezetünkbe az ajánlott mennyiséget, jár-e ez bármilyen előnnyel az immunrendszerünk számára?
Sokan szednek például C-vitamint tabletta formájában, vagy isznak narancslevet, amikor úgy érzik, hogy kerülgeti őket a megfázás – mindezt azért, mert a közvélekedés szerint ezzel segítik szervezetüket, hogy legyőzze a kellemetlen vírusokat. Számos tanulmány kimutatta azonban, hogy az extra dózisú C-vitamin nem jár semmilyen előnnyel olyasvalakinél, aki már egyébként is elég mennyiséget visz be a szervezetébe, és ugyanez elmondható számos olyan tápanyagról is, amelyet azért adnak hozzá bizonyos élelmiszerekhez – lásd a cukrozott és alapvetően egyáltalán nem egészséges reggeli müzlik dobozát –, hogy fokozzák az immunrendszer működését.
Ezt erősítette meg Felek is. „Érdemes tudni, hogy kiegyensúlyozott táplálkozás mellett teljesen felesleges a megadózisú C-vitamin-bevitel – részben azért, mert a szervezetből a felesleges mennyiség a veséken keresztül kiürül. Napi 100 mg a veseküszöb, és ez nem elírás, ez tényleg két nulla. Másrészt azért, mert a vesekövesség kialakulásának esélyét jelentősen megnöveli, tehát egyáltalán nem kockázatmentes a túlzott C-vitamin bevitel.”
A hasznos és divatos D-vitamin
Az utóbbi időben sokat lehet hallani a D-vitaminról és jótékony hatásairól, főként a koronavírus-járvány miatt. Bár Felek szerint egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás mellett teljesen felesleges étrendkiegészítők formájában vitaminokat bevinni, ez alól vannak kivételek. „Legyengült, lerobbant szervezet esetén és műtétek után érdemes vitaminkúrát tartani, de ez ne tartson 1-2 hónapnál tovább. A D-vitamin kivétel ebből a szempontból, mert a táplálkozással bevitt D-vitamin mennyiség nem éri el a szükséges beviteli dózist (2000 NE), ezért érdemes az orvos által felírt (receptköteles) D-vitamint legfőképpen az őszi-téli hónapokban szedni.”
Jelena Milenkovic, a szerbiai Niš Egyetem patofiziológiai tanszékének tudományos munkatársa szerint a tojásfehérjében, májban, vörös húsokban és lazacban megtalálható D-vitamin az immunsejtek számos funkcióját képes rendbe hozni. Kertész István élelmiszerfizikus és folyamattervező élelmiszermérnök, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója a Qubitnek azt mondta, hogy mivel a tojásban minden benne van, ami egy élet kifejlődéséhez szükséges, azzal nem lehet mellélőni. „Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, az olajban oldott változata a leghasznosabb. Én sprayt szoktam venni, mert a D-vitamin felszívódik a szájnyálkahártyából, és így jobban hasznosul, mint tabletta formájában. Emellett nehéz túladagolni, szóval téli időszakban szedhető több belőle, ekkor ugyanis kevesebb természetes forrása termelődik.”
Érdemes hozzátenni, hogy világszerte egymilliárd ember szenved D-vitamin-hiányban, beleértve az európaiak 40 százalékát. Nemrég kimutatott eredmények szerint pedig a D-vitamin csökkenti az autoimmun betegségek kifejlődésének kockázatát, és szerepet játszhat a légúti fertőzések megelőzésében is, bár a coviddal összefüggésben nem találtak konzisztens bizonyítékot arra, hogy segít-e a halál vagy a súlyos megbetegedés elkerülésében.
Nincsenek csodaszerek, marad a zöldség és gyümölcs
Vitaminkúrák helyett a Qubit által megkérdezett dietetikus és élelmiszermérnök is a kiegyensúlyozott táplálkozást említette mint az egészség kulcsát – amihez Kertész hozzátette még a rendszeres testmozgást, a stressz kerülését és a pihentető alvást is. Nesze neked csodaszerek.
Felek szerint zöldségekből és gyümölcsökből érdemes az idénynek megfelelő terméket választani, de ha más mód nincs, teljesen jók a fagyasztott változatok is, amelyek nem veszítenek tápértékükből a fagyasztás során. Az importált, vízízűnek érzett paradicsom és paprika is több a semminél. „A hollandoknak például nagyon sok tapasztalatuk van abban, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a zöldség- és gyümölcstermesztést, cserébe ott egyetlen olyan zöldséget és gyümölcsöt sem kapni, amelyiknek van íze. Vízízű minden. Ez azért van, mert rengeteg növényt úgy nemesítettek ki, hogy gyorsan nagy mennyiségben teremjen: egy négyzetméteren, 10 méter magasan felfuttatnak egy paradicsompalántát, és megterem rajta 60-80 kiló is egy évben – mondta Kertész. – Ez viszont azzal jár, hogy a paradicsomnak nincs ideje ugyanazokat a tápanyagokat megtermelni. A makrotápanyag szempontjából nem változtak sokat, a mikrotápanyagokat tekintve viszont igen.” Emiatt a paradicsom helyett például egészséges téli zöldségként érdemes inkább a fekete retket választani a boltban, ami kevésbé népszerű, mint az agyonnemesített zöldségek, de rengeteg vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz.
„A kevésbé ízletes termék is jobb, mint a semmi – állítja a dietetikus. – Nemcsak a vitamin- és ásványianyag-tartalom fontos, hanem a rosttartalom is, az pedig független a beszerzés helyétől vagy a mikrotápanyag-tartalomtól. Még ha kevesebb vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak is ezek a termékek, az emberi szervezet számára elegendő mennyiség van bennük, csak az ajánlásoknak megfelelő mennyiségben és rendszerességgel kell fogyasztani őket. Az olyan kijelentéseket, hogy »a mai gyümölcsök és zöldségek nem tartalmaznak annyi vitamint, mint 100 évvel ezelőtt, ezért szedjünk vitaminokat, ásványi anyagokat«, az étrendkiegészítőket gyártó cégek szokták hangoztatni. Nem kell bedőlni ezeknek”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: