A maják már legalább 3000 évvel ezelőtt űzték azt a régészeti terminológiában a spanyolul labdát jelentő pelota néven emlegetett csapatjátékot. A közkeletű feltételezés szerint a városok központjában feltárt, kőből felhúzott stadionszerű építményekben rendszeresen megrendezett nyilvános mérkőzések rituális célokat szolgáltak. Elfogadott vélekedés, hogy a kollektív mozgásforma volt hivatott megidézni a maja mitológia jelentős eseményeit, más teóriák szerint a pelota események emberáldozatok vagy istenítéletek lehettek, a jelentősebb összecsapások pedig a mitológia részévé váltak. Egy harmadik olvasat szerint a pelota nem különbözik az ókori görög sporttól, amelynek ugyan egyértelműen voltak rituális vonatkozásai, de a hadi nevelés és a testkultusz éltetése, és nem mellesleg a tömegszórakoztatás volt a céljuk.

Ezt a dilemmát segíthet tisztázni az a dél-mexikói Chichén Itzá néven ismert régészeti lelőhelyről előkerült kőkorong, amelyet április 10-én mutatott be a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH). Az IFL Science cikkében is ismertetett 32,5 centiméter átmérőjű, 40 kilogrammos leletet a régészek abban a vörösre festett belső terei miatt Casa Colorada (Színes ház) néven ismert palotában találták meg, amelynek egyik udvara önálló pelota-pálya.

A korongba két, a pelota-játékosok hagyományos öltözékét viselő két figurát körbevevő sáv hieroglifikus szövegét még nem teljesen sikerült a kutatóknak értelmezni. Annyi azonban a feliratban szereplő, a maják csillagászati ismeretein alapuló naptárrendszere szerinti dátumozás elárul, hogy a korongon ábrázolt esemény az időszámítás utáni 894-es esztendőbe történt.

A feltárást és a lelet további vizsgálatát végző régészek szerint a feliratban szereplő dátum alapján a korong valószínűleg a 950-1200 közötti úgynevezett korai posztklasszikus maja korszakban készült, vagyis már a nevezett pelota-meccs után, de még elég közel ahhoz, hogy az eseményről kortársként számolhasson be.

Az INAH alábbi videójában a pelotajátékosok korongja mellett a régészeti helyszín is látható.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Vallási rituálékon használt gumilabdába gyúrták vezetőik hamvait a maják

Bodnár Zsolt tudomány 2022. augusztus 2.

Egy mexikói maja lelőhelyen feltárt, egy piramis mélyén rejlő kriptában 400 olyan edényt találtak, amely tele volt szerves anyagokkal – emberi hamvakkal, gumival, faszénnel. A hamvak labdában való újrahasznosítása a megújulási szertartás része lehetett.

Maradványaiban is pazar a Yucatán-félszigeten feltárt 1500 éves maja város

Vajna Tamás tudomány 2022. május 30.

Az időszámítás utáni 600 és 900 között virágzó település palotái és szakrális építményei fejlett technológiáról tanúskodnak. Az ásatások eredményei szerint a város lakói a mezőgazdálkodás mellett a halászat mesterségét is magas fokon művelték.

Megtalálták a maja naptár legkorábbi bizonyítékát egy piramis rejtett kamrájában

Bodnár Zsolt tudomány 2022. április 14.

A guatemalai San Bartolo piramis 2300 éves falfestménytöredékei között találtak rá a hetedik napot egy szarvassal ábrázoló írásjelre, így 200 évvel korábbra tolódott a maja naptár használatának legkorábbi tárgyi bizonyítékának származási ideje.