A minták kémiai elemzése a mai szintetikus stimulánsokkal, például az amfetaminnal egyező hatású efedrint, valamint dezorientációt, érzékeszervi zavarokat és élénk hallucinációkat kiváltó atropint és szkopolamint mutatott ki a hajszálakban – állítják a spanyolországi Valladolidi Egyetem őstörténészei, akik az Es Càrritx nevű bronzkori lelőhelyről előkerült emberi maradványokat vizsgálták.

A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a Spanyolország keleti partjainál fekvő Baleár-szigetekhez tartozó Menorcán 1995 óta zajló feltárások leletanyagának vizsgálatát az tette lehető, hogy az időszámítás előtt 1400 és 800 közötti időszakban temetkezési helynek használt Es Càrritx barlangban megtalált holttestek közül néhánynak már a temetés idején külön is konzerválták a haját. A vélhetően rituális céllal vörösre festett hajtincseket agancsból, illetve fából készített és elhunytak mellett talált, szinte légmentesen lezárt tokok őrizték az elmúlt évezredekben.

Kiderült, hogy a hajszálakból kimutatott vegyületek olyan növények pszichoaktív hatóanyagai, amelyek a szigeten máig tenyésznek. A kutatók szerint a hajtincsek egykori tulajdonosai a haláluk előtti évben egyértelműen fogyasztottak olyan készítményeket, amelyekhez a helyben begyűjtött csattanó maszlagot (Datura stramonium), bolondító beléndeket (Hyoscyamus albus), közönséges mandragórát (Mandragora automnalis) és csikófarkat (Ephedra fragilis) is felhasználtak. Az viszont nem volt kimutatható, hogy a külön-külön is erős hatást kiváltó növényeket magukban, vagy keverékként, főzve vagy nyersen fogyasztották-e.

Elisa Guerra-Doce, a kutatás őstörténész vezetője a kutatási eredményről beszámoló CNN-nek elmondta, hogy bár az Eurázsiában és a Dél-, illetve Észak-Amerikában végzett feltárások mára egyértelművé tették, hogy az emberiség hosszú évezredek óta rendszeresen fogyaszt különféle növényi tudatmódosítókat, európai lelőhelyről mindezidáig nem került elő közvetlen bizonyíték.

Az Es Càrritx-i sírmellékletek drogteszt-eredményei arra is következtetni engednek, hogy a stimulánsok és a hallucinogének fogyasztása világszerte hasonló srófra járt az emberi közösségekben. A kutatók szerint mivel a több, mint 200 női, gyerek és férfi holttestet rejtő temetkezési helyről alig pár festett és tartósított hajú ember maradványa került elő, valószínű, hogy a pszichoaktív növények rendszeres használói különleges státusszal rendelkezhettek. Magyarán sámánok, varázslók, gyógyítók lehettek, akik minden bizonnyal irányították, felügyelték és rituális keretek között tartották a közösségi szerhasználatot.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Előszőr találtak bizonyítékot arra, hogy a barlangrajzok hallucinogén növényekre utalnak

Bodnár Zsolt tudomány 2020. november 25.

A hallucinogén maszlag maradványaira bukkantak amerikai régészek egy kaliforniai őslakos törzs barlangjában. Az 1523-ból származó növényt az eddigi hiedelemmel ellentétben nemcsak a sámánok fogyasztották, hanem szinte mindenki, és a mennyezetre festett kép sem a víziókat ábrázolja, hanem a maszlagot.

Az álomhoz hasonló állapotba hozza az éber emberi agyat a misztikus sámánfőzet, az ayahuasca

Vajna Tamás tudomány 2019. november 25.

Az intravénásan adagolt DMT úgy változtatja meg az emberi agytevékenységet, mint ha az alanyok ébren álmodnának, állapította meg egy friss tanulmány. A londoni Imperial College kutatói 13 önkéntes agyhullámait vizsgálták a szer hatása alatt.

Megfejtették, milyen növényt kevertek a dohányhoz a maják több mint ezer éve

Qubit.hu tudomány 2021. január 18.

Amerikai kutatók újszerű biokémiai módszerrel, ún. metabolomikus elemzéssel állapították meg, milyen növény kémiai nyomai lelhetők fel az évezredes szelencéken. Kiderült, hogy a maják is kedvelték a büdöskét, akárcsak az aztékok.