Az álomhoz hasonló állapotba hozza az éber emberi agyat a misztikus sámánfőzet, az ayahuasca
A dimetil-triptamin (N,N-dimetiltriptamin, DMT) az egyik legerőteljesebb ismert pszichedelikus hatású természetes eredetű molekula, amely számos növényben, de az emlősök, így az emberek agyában, a tobozmirigyben is termelődik.
A növényi DMT szakrális és gyógyító célú használata egyidős az emberiséggel, csakúgy mint a többi pszichedelikus triptamin, mindekelőtt a varázsgombák pszilocibinje.
A szervezetben termelődő, vagyis endohallucinogén DMT a hipotézisek szerint kulcsszerepet játszik az álmok és a halálközeli élmények kialakításában – felépítése hasonló a szerotoninéhoz, illetve a melatoninéhoz.
A szerotonerg típusú molekula hatásmechanizmusról a londoni Imperial College Pszichedelikus Kutatóközpontjának munkatársai a Nature Scientific Reports folyóiratban november 19-én publikálták legújabb eredményeiket.
Sámántea
A DMT-t lehet inhalálva, fecskendezve vagy lenyelve is bejuttatni a szervezetbe; a hatás intenzitása a használat módjától és a dózistól is függ. Az inhalálás és az injektálás nagyjából negyedórás utazást eredményez, míg az orális alkalmazás akár három órával is megnövelheti a trip időtartamát.
A bennszülött amazonasi indiánkultúrák gyógyító sámánfőzete, az ayahuasca a Psychotria viridis és a Banisteriopsis caapi nevű trópusi növényekből készült tea. Intenzitásnak magyarázata, hogy a DMT mellett tartalmaz olyan harmala típusú alkaloidokat, amelyek segítik és erősítik a pszichoaktív molekula hatásmechanizmusát. Farmakológiai, vagyis gyógyszertári értelemben az ayahuasca a pszichoaktív szerotonerg molekula és monoami-oxidáz gátlók (MAOI) ütős kombója.
A szer a dél-amerikai őslakosok vallásában is fontos szerepet játszik: 1930 óta legálisan használhatják a szertartásokhoz, sőt, mostanra már a turizmus is rátelepült az ayahuasca-fogyasztásra, bár az elsősorban amerikai látogatók a téma egy kutatói szerint egyenest a megvilágosodást várják a főzettől.
Az elmúlt években az ayahuasca Európában és az Egyesült Államokban is megjelent, és több kutatás is foglalkozott a szer negatív hatásaival. Úgy tűnik, hogy az ayahuasca nem okoz komolyabb károsodást a szervezetben, több jel is utal arra, hogy például a depresszió gyógyításában játszhat fontos szerepet. Más eredmények szerint számos esetben sikeres addiktológiai segédeszköz is lehet: az ayahuasca használata segített kokain- és alkoholfüggőkön is.
Máté Gábor kanadai addiktológus szerint azért, mert a hallucinogén hatására „egyszerre aktivizálódnak a gyerekkori érzelmi emlékek és a felnőttkori empátia. A korábbi képalkotó berendezések eredményei ezen területek egyidejű aktivizálódását mutatják. A lényeg, hogy senki sem nő fel fájdalmas gyerekkori élmények nélkül. Az ayahuasca segítségével beleérző felnőttként látogathatjuk meg gyerekkori önmagunkat. A felnőtt szeretetével és érdeklődésével. A szer hatása alatt mindaz a harag, félelem, öndüh felszínre kerül, amelyet csak egy kisgyerek érezhet, de ott van a felnőtt is, és mint egy gondos cserkészvezető segít”.
Éber álom
A brit kutatók ugyan nem ayahuascát itattak a kísérletre jelentkező önkénteseikkel, hanem intravénásan juttatták a DMT-t hat nő és hét férfi szervezetébe. A negyedórás tripek alatt azt vizsgálták, hogy miféle hatással van a szer az agy elektromos aktivitására. A pszichés működés neurológiai hátterének detektálásához elektroenkefalográfiás (EEG) méréseket végeztek.
Az egybevágó eredmények szerint a DMT sajátos éber álomállapotot váltott ki, és ezt a szokatlan agyhullámváltozások is alátámasztották.
Az Imperial College kutatói egyrészt a pszilocibin, illetve a lizergsav-dietilamid (LSD) hatására létrejövő agyhullám-mintázatoknál kaotikusabbnak látszó, rendkívül intenzív agyi aktivitást észleltek, ám kiderült, hogy a látszólagos káosz rendezettséget mutat. Szerintük ez a magyarázata annak, hogy az ayahuasca-utazást átélők minden más pszichedelikumnál élénkebb vizuális effektusokról és mélyebb érzelmi élményekről számolnak be.
Az EEG-eredmények a kutatók szerint alátámasztják a kísérleti alanyok szubjektív beszámolóit is, vagyis azt, hogy az agyhullámok alapján kétségtelenül tökéletesen belemerültek éber álmaikba.
A kutatók a következő lépésben egyrészt hosszabb ideig tartó DMT-hatás mellett kívánják vizsgálni az agyi aktivitást, továbbá olyan, más típusú képalkotó diagnosztikai berendezésekkel is meg kívánják vizsgálni a reakciókat, mint az fMRI, majd összevetni az eredményeket a már meglévő pszilocibin- és LSD- hatásvizsgálatokkal.
A cél nem csupán a hallucinogének hatásmechanizmusának feltárása, hanem az emberi tudatállapotok neurobiológiai és fiziológiai hátterének megismerése.
