Alan Sokal matematikus, fizikus 1996-ban hatalmas tudományos botrányt kavart azzal, hogy szándékosan kamu tanulmányt adott le egy komoly folyóiratnak. Az írást közölték, és Sokal egy csapásra világhírű lett. Krekó Péter, az ELTE PPK docense a hoax utóéletéről, tudományról és áltudományról, rizsáról és igazságról, alt rightról és woke-ról kérdezte a magát baloldalinak valló professzort.
Nemrég jelent meg az Athenaeum Kiadónál A sarlatánok kora – Miért dőlünk be az áltudományoknak? című kötet, ami a szentként tisztelt tudomány és az egyre népszerűbb áltudományok közötti különbségeket boncolgatja. A kötetben szereplő írásokról, azok szemléletmódjáról és állításairól Bárdos Dániel és Tuboly Ádám, az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport tagjai vitáznak.
Az árnyékban is emberek élnek. Kezeljük kritikusan és következetesen azokat a mozgalmakat, amik tényleg kárt okoznak, a többit pedig fogadjuk a kortárs kulturális élet élénk, de többnyire nem fenyegető jelenségeként – írja Michael D. Gordin, a Princeton professzora legújabb könyvében.
A tudomány és az áltudomány közötti határ egyre inkább elmosódik. Ezt használják ki a tudománymosók, akik hitelességet keltő eszközökkel zavarják össze a közönséget, legyen szó biokozmetikumok marketingjéről, szándékosan félreértelmezett kutatási eredményekről vagy a fogkrémről, amit mindig 10-ből 9 fogorvos ajánl.
A Plandemic, vagyis Megtervezett Világjárvány című áltudományos videó úgy terjed, hogy a Facebook és a Youtube alig győzi törölni, a tudományos lapok pedig sorra cáfolják a botrányokat vonzó Judy Mikovits állításait.
Az áltudomány-ellenes harc egyik éllovasa, Timothy Caulfield arról ír a világ vezető tudományos lapjában, hogy a kutatóknak most mindennél jobban fel kell lépni az alternatív gyógyászat ellen, mert a járvány alatt végleg átvehetik a hatalmat a hamis információk terjesztői.