Kerri Rivera szerint a fertőtlenítőszer elpusztítja az autizmust okozó parazitákat, ez természetesen az első szótól az utolsóig úgy hülyeség, ahogy van.
És vele együtt minden geomérnökségi bohóckodást, amivel a Napfényes Államot el akarja sötétíteni a klímahisztiző tudós-háttérhatalom.
Száz éve, 1924-ben született a tudományfilozófus, aki előszeretettel jellemezte magát az áltudományok védelmezőjeként, a tudományos módszer ellenségeként, miközben visszafordíthatatlanul átalakította a tudományfilozófia történetét és módszerét.
A Qubit Facebook-oldalán jókora vihart kavart az az írás, ami a fókuszcsoportos Nagy Ádám videójára reflektálva többek között azt állítja, hogy a tudomány és a hit nem feltétlenül zárja ki egymást. Valóban automatikusan tudományellenes, aki a vallás védelmére kel?
A Fókuszcsoport YouTube-csatorna egyik készítője a tudomány védelmére kelt a vallással szemben, de a tudománynak nincs szüksége ilyen védelemre, sőt az ilyen videók sokkal több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak.
Érdemes-e még helyesírást tanulnia a gyereknek? Miért csökken a tudományba vetett bizalom? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Farkas Katalin filozófust, a CEU professzorát a tudás fényének fakulásáról faggattuk.
A Szkeptikus Társaság indoklása szerint a homeopátiát gyógymódként alkalmazó orvosok visszaélnek a betegeik bizalmával, amikor áltudományos alapokon nyugvó kezelést kínálnak nekik.
Mondhatnánk, hogy a technológia olyan dolog, ami egyértelműen kizárja az imposztorok megjelenését. De ha így van, akkor mi a helyzet Jakob Degen csapkodó szárnyű repülőjével, a vízzel hajtott autóval vagy Egely György találmányával, az „életenergiát” mérő kerékkel?
A Gunung Padang régóta izgatja az elfeledett ősi civilizációk rajongóit, de a különös lelőhely emberi eredetét bizonygató friss kutatásra az áltudomány és a politika árnyai vetülnek.
Mit tudhat a tudományról egy filozófus, aki nem a laborban, hanem a karosszékben tölti a napjait? Na és képes-e kritikus módon szemlélni a tudományt és annak társadalmi szerepét egy biológus, aki reggeltől estig sejtekkel matat?
A brit író-újságíró Ancient Apocalypse (Emberek az emberiség előtt) című netflixes sorozatában tovább hirdeti régi elméletét, miszerint 12 ezer éve kataklizma söpörte el a Föld fejlett, piramisépítő civilizációját. Egy fiatal régész felvette a kesztyűt, és négy videóban cáfolja a bombasztikus állításokat.
A tudománykommunikáció híd a tudósok és a nyilvánosság között. De hogyan érdemes ezt a hidat felépíteni, és mennyit számítanak a tartalomhoz képest a prezentáció külsőségei?
Ha a tudományt súlyos problémák rágják belülről, felmerül a kérdés, hogy nem a saját háza táján kellene-e rendet tennie, mielőtt az elefántcsonttoronyból alkalmanként kikacsintva megdorgálná az embereket, amiért nem bíznak benne kellőképpen – ez az egyik tanulsága a Pléh Csaba és Nyíri Kristóf szerkesztésében megjelent kötetnek, A tények utáni világ mítoszának.
Vezető magyar politikusok utalgatnak a két nép rokonságára, és a Youtube-on olyan kamuvideó terjed, amely szerint a japán parlamentben is megemlékeztek Trianonról. Tóth Gergely japanológus szerint a magyarországi turanizmus megjelenése óta kísért a téveszme, amit máig sem sikerült bizonyítani.
Alan Sokal matematikus, fizikus 1996-ban hatalmas tudományos botrányt kavart azzal, hogy szándékosan kamu tanulmányt adott le egy komoly folyóiratnak. Az írást közölték, és Sokal egy csapásra világhírű lett. Krekó Péter, az ELTE PPK docense a hoax utóéletéről, tudományról és áltudományról, rizsáról és igazságról, alt rightról és woke-ról kérdezte a magát baloldalinak valló professzort.