Érdemes-e még helyesírást tanulnia a gyereknek? Miért csökken a tudományba vetett bizalom? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Farkas Katalin filozófust, a CEU professzorát a tudás fényének fakulásáról faggattuk.
A Szkeptikus Társaság indoklása szerint a homeopátiát gyógymódként alkalmazó orvosok visszaélnek a betegeik bizalmával, amikor áltudományos alapokon nyugvó kezelést kínálnak nekik.
Mondhatnánk, hogy a technológia olyan dolog, ami egyértelműen kizárja az imposztorok megjelenését. De ha így van, akkor mi a helyzet Jakob Degen csapkodó szárnyű repülőjével, a vízzel hajtott autóval vagy Egely György találmányával, az „életenergiát” mérő kerékkel?
A Gunung Padang régóta izgatja az elfeledett ősi civilizációk rajongóit, de a különös lelőhely emberi eredetét bizonygató friss kutatásra az áltudomány és a politika árnyai vetülnek.
Mit tudhat a tudományról egy filozófus, aki nem a laborban, hanem a karosszékben tölti a napjait? Na és képes-e kritikus módon szemlélni a tudományt és annak társadalmi szerepét egy biológus, aki reggeltől estig sejtekkel matat?
A brit író-újságíró Ancient Apocalypse (Emberek az emberiség előtt) című netflixes sorozatában tovább hirdeti régi elméletét, miszerint 12 ezer éve kataklizma söpörte el a Föld fejlett, piramisépítő civilizációját. Egy fiatal régész felvette a kesztyűt, és négy videóban cáfolja a bombasztikus állításokat.
A tudománykommunikáció híd a tudósok és a nyilvánosság között. De hogyan érdemes ezt a hidat felépíteni, és mennyit számítanak a tartalomhoz képest a prezentáció külsőségei?
Ha a tudományt súlyos problémák rágják belülről, felmerül a kérdés, hogy nem a saját háza táján kellene-e rendet tennie, mielőtt az elefántcsonttoronyból alkalmanként kikacsintva megdorgálná az embereket, amiért nem bíznak benne kellőképpen – ez az egyik tanulsága a Pléh Csaba és Nyíri Kristóf szerkesztésében megjelent kötetnek, A tények utáni világ mítoszának.
Vezető magyar politikusok utalgatnak a két nép rokonságára, és a Youtube-on olyan kamuvideó terjed, amely szerint a japán parlamentben is megemlékeztek Trianonról. Tóth Gergely japanológus szerint a magyarországi turanizmus megjelenése óta kísért a téveszme, amit máig sem sikerült bizonyítani.
Alan Sokal matematikus, fizikus 1996-ban hatalmas tudományos botrányt kavart azzal, hogy szándékosan kamu tanulmányt adott le egy komoly folyóiratnak. Az írást közölték, és Sokal egy csapásra világhírű lett. Krekó Péter, az ELTE PPK docense a hoax utóéletéről, tudományról és áltudományról, rizsáról és igazságról, alt rightról és woke-ról kérdezte a magát baloldalinak valló professzort.
Nemrég jelent meg az Athenaeum Kiadónál A sarlatánok kora – Miért dőlünk be az áltudományoknak? című kötet, ami a szentként tisztelt tudomány és az egyre népszerűbb áltudományok közötti különbségeket boncolgatja. A kötetben szereplő írásokról, azok szemléletmódjáról és állításairól Bárdos Dániel és Tuboly Ádám, az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport tagjai vitáznak.
Az árnyékban is emberek élnek. Kezeljük kritikusan és következetesen azokat a mozgalmakat, amik tényleg kárt okoznak, a többit pedig fogadjuk a kortárs kulturális élet élénk, de többnyire nem fenyegető jelenségeként – írja Michael D. Gordin, a Princeton professzora legújabb könyvében.
A tudomány és az áltudomány közötti határ egyre inkább elmosódik. Ezt használják ki a tudománymosók, akik hitelességet keltő eszközökkel zavarják össze a közönséget, legyen szó biokozmetikumok marketingjéről, szándékosan félreértelmezett kutatási eredményekről vagy a fogkrémről, amit mindig 10-ből 9 fogorvos ajánl.
A Plandemic, vagyis Megtervezett Világjárvány című áltudományos videó úgy terjed, hogy a Facebook és a Youtube alig győzi törölni, a tudományos lapok pedig sorra cáfolják a botrányokat vonzó Judy Mikovits állításait.
Az áltudomány-ellenes harc egyik éllovasa, Timothy Caulfield arról ír a világ vezető tudományos lapjában, hogy a kutatóknak most mindennél jobban fel kell lépni az alternatív gyógyászat ellen, mert a járvány alatt végleg átvehetik a hatalmat a hamis információk terjesztői.