Mesterséges intelligenciára bízták egy kínai műhold programját
A Vuhani Egyetem kutatói szabad kezet adtak a Qimingxing 1-nek, illetve az azt vezérlő földi mesterséges intelligenciának, és megvizsgálták, hogy saját magától mit tart megfigyelésre érdemesnek.
A Qimingxing nanoszatelitet tavaly állították pályára, az egyetem közleménye szerint ez az első olyan kínai műhold, amelyet javarészt diákok terveztek. A kísérlet 24 órán keresztül tartott, a műhold, illetve az azt vezérlő mesterséges intelligencia pedig úgy döntött, hogy az indiai Patna városát, illetve Japánban az oszakai kikötőt érdemes alaposabban megfigyelni.
Az előbbire egyszerű magyarázat kínálkozik: 2020-ban az itt állomásozó indiai ezred katonái keveredtek összecsapásokba a kínai hadsereggel a Galwan-völgyben, ami miatt az indiai-kínai viszony évtizedes mélypontra került. A vitatott határ mentén kitört összecsapásokban legalább húsz indiai katona vesztette életét, Kína hivatalosan négy áldozatot ismert el, de egy ausztrál kutatás szerint ennél lényegesen többen, legalább kilencszer ennyien halhattak meg a konfliktusban. Oszaka sem számít különösebben meglepő célpontnak: a japán kikötő viszonylag gyakran fogad amerikai hadihajókat.
Van még mit tanulnia
A kutatók szerint a mesterséges intelligencia egy egész világra kiterjedő szöveges adatbázis alapján súlyozta, hogy mit érdemes megfigyelni és mit nem, a kutatók (állításuk szerint) nem adtak meg neki például olyan paramétereket, hogy kifejezetten katonai konfliktusokra koncentráljon.
Arra ugyan nem adtak magyarázatot, hogy mit gondolnak, miért éppen ezeket a célpontokat választotta az AI, a kísérlet létjogosultságát viszont megindokolták. Az egyetem kutatói szerint Kínának legalább 260 olyan megfigyelésre alkalmas műholdja van, amelyet nem használnak ki megfelelőképpen, a mesterséges intelligencia javaslatai alapján pedig jobban és gazdaságosabban kihasználhatnák őket.
A kutatást végző csapat szerint a jövőben az így irányított műholdak automatikusan jelezhetik majd, ha valamilyen anomáliára bukkannak, így az információ egyből eljuthat a hadsereghez, a katasztrófavédelemhez vagy a kormányhoz, ehhez azonban a mesterséges intelligenciának is sokat kell még tanulnia.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: