Egy Amszterdamban tanuló magyar diáklány beperelte a holland államot, és több ezer eurót nyert
Tóth Milus, az Amsterdam University College (AUC) harmadéves hallgatója mára sok száz órát töltött a holland bürokrácia szövevényes útvesztőiben, hogy megkapja azt a több ezer eurós pénzügyi támogatást, amelyre az Európai Unió jogszabályai alapján jogosult lenne. „Útjában erős és makacs ellenfél áll, ami nem más, mint maga a holland kormány – írta a Tóth történetét nyilvánosságra hozó amszterdami egyetemi lap, a The Herring április 24-i cikkében. – Ez a történet egy olyan csalásról szól, ami a legfelsőbb körökből ered, és a holland társadalom anyagilag legveszélyeztetettebb tagjait veszi célba: a nem holland egyetemi hallgatókat” – írja a krimik stílusában megírt cikk felvezetője.
„Kapok ösztöndíjat az egyetemtől, ez havi pár száz euró, de ebből alig tudom kifizetni a lakbért és a tandíjat" - mondta a Qubitnek Tóth, aki 23 éves, és tengerbiológusnak tanul. A fiatal egyetemista lány a tanulás mellett dolgozik is, de van, hogy nem jön neki össze a havi 56 óra – márpedig ez az a minimum, amennyit dolgozni kell ahhoz, hogy a holland Oktatási Ügynökség (Dienst Uitvoering Onderwijs, DUO) , az Oktatási, Kulturális és Tudományos Minisztérium (OCW) szerve átutalja a hallgatói ösztöndíjat az EU-s, EGT-s és svájci diákoknak. Ha ezt megkapják, akkor az egész országban még ingyen is közlekedhetnek. A támogatás összege maximum 430 euró lehet, és azoknak a diákoknak jár, akiknek a szülei évi 35 226 eurónál, nagyjából 13 millió forintnál kevesebbet keresnek.
„Az 56 órával nincs is akkora baj, csak vannak a szünetek meg a vizsgaidőszakok, azokban az időszakokban ez nehezen jön össze” – mondta Tóth a Qubitnek. Ilyenkor olyan keveset keres, hogy a holland társadalombiztosítási norma 50 százalékát sem éri el, ezzel pedig automatikusan úgynevezett „migráns munkavállalónak" minősül – olvasható a DUO honlapján. A kérdés az, hogy kaphat-e diákfinanszírozást az a tanuló, aki beleesik a „migráns munkavállaló" kategóriába.
Itt jönnek képbe az Európai Unió jogszabályai, hiszen a tagországok megállapodtak az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő EU-n belüli korlátlan mozgásáról, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EKSz) 45. cikke pedig kimondja, hogy „a munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében".
Az uniós hallgatók ugyanúgy jogosultak a támogatásra, mint a holland diákok
2020 őszén a világjárvány miatt elrendelt korlátozások miatt Hollandiában kifejezetten nehéz volt munkát találni, és Tóth már elfogadta, hogy a következő években pénzszűkében lesz. Nem sokkal később azonban az Amszterdami Szabadegyetem (VU) egyik magyar hallgatója azt mesélte neki, hogy az uniós hallgatók mégiscsak jogosultak a DUO pénzügyi támogatására, még akkor is, ha nem dolgoznak 56 órát. Ráadásul kiderült, hogy létezik egy holland ügyvédi iroda, amely az EU-s, EGT-s és svájci diákoknak ingyen segít abban, hogy megszerezzék a nekik jogosan járó pénzügyi támogatást. „Egy volt pesti iskolatársam, aki szintén itt tanul, mondta nekem először, hogy a diáktámogatást mi is megkaphatjuk minden feltétel nélkül, nem csak a holland diákok. Tőle tudtam erről az ügyvédi irodáról is, akik betámadták a holland államot, hogy nem is kell ez a havi 56 óra, és végül nekem is ők segítettek” – mondta Tóth a Qubitnek.
Az említett ügyvédi iroda neve Avant Advocaten, székhelye Utrechtben található, és két holland ügyvéd vezeti. Az alapító partnereknek, Patrick Folschének és Gor Gabreliannek köszönhető, hogy 2014 óta a Hollandiában tanuló külföldi diákok százai nyertek több tízezer eurót a bíróságon – olvasható a The Herring cikkében.
Az 56 órás szabályt önkényesen határozta meg a holland komány
Folsche élénken emlékszik az Avant Advocaten kilenc évvel ezelőtti első ügyére: Gabrelian egyik külföldi diáktársa értesítést kapott a DUO-tól, hogy elutasították a diákfinanszírozási kérelmét, mégpedig azzal az indokkal, hogy nem rendelkezik elegendő munkaidővel, tehát a havi 56 órával – írja a The Herring cikke. Folsche és a sérelmezett diák mindketten európai jogra szakosodtak az egyetemen, és úgy döntöttek, hogy alaposabban megvizsgálják az ügyet. Hamarosan rábukkantak az Európai Bíróság számos ítéletére, amelyek mindegyike ugyanarra a következtetésre jutott: bármilyen fizetett munka elegendő ahhoz, hogy az EKSz 45. cikke védelmet nyújtson, de még ennél is fontosabb, hogy Gabrelian és Folsche nem talált egyetlen utalást sem arra az 56 órára, amelyet a DUO a mai napig követelményként tüntet fel a honlapján. Ehelyett azt találták, hogy az 56 órás szabályt meglehetősen önkényesen határozta meg az akkori oktatási miniszter, Jet Bussemaker a 2012 végén hozott irányelvében, amit 2014. január 1-je óta alkalmaznak. A holland Oktatási Minisztérium már korábban is migráns munkavállalóknak tekintette az uniós polgárokat, ha legalább havi 32 órát dolgoztak, akkor miért nem alkalmazzák ugyanezt a rászoruló külföldi diákokra is?. „Akkor azt gondoltuk, hogy itt valami gyanús, de még nem voltunk tisztában azzal a rendszerszintű visszaéléssel, amivel a DUO becsapja a külföldi diákokat" - mondta az Avant Advocaten ügyvédje az egyetemi lapnak.
A két ügyvéd és volt diáktársuk fellebbezést nyújtott be, amit többször is elveszítettek, mígnem egészen a hallgatói pénzügyekben eljáró legfelső bíróságig vitték az ügyet. „Amikor meghallgatást tartottunk a fellebbviteli bíróságon, a bíróság annyira problémásnak ítélte meg a DUO álláspontját, hogy a DUO még a meghallgatás vége előtt visszavonta a határozatát!" - emlékszik vissza Folsche a The Herring cikkében. Más ügyekben pedig a DUO rögtön megváltoztatta döntését, miután panaszt nyújtottak be ellene.
Az egész úgy van kitalálva, hogy lehetetlen legyen megszerezni a pénzt
A szájhagyomány útján terjedő eset miatt az elmúlt években egyre több diák kereste meg a két ügyvédet. Tóth is belefáradt az állandó félelembe, hogy elfogy a pénze, és 2022 júniusában úgy döntött, hogy az Avant Advocatenhez fordul segítségért. „Miután rájöttem, hogy nekem is jár ez a támogatás, már nagyon akartam, mert ez sok terhet levehet a vállamról" – mondta a Qubitnek Tóth, aki a két ügyvéd tanácsaival felvértezve nekivágott a holland bürokrácia kafkai útvesztőjének.
Első kérelmét elutasították. Ez az a pillanat, amikor kapcsolatba kell lépni az ügyvédekkel az eljárás során - írja az újság. „A diákoknak hat hetük van arra, hogy fellebbezést nyújtsanak be. Ha ezt a határidőt elmulasztják, az ügyet lezárják, és nem tehetünk értük semmit" – mondja Folsche a The Herringnek. A diákok maguk is benyújthatnák a fellebbezést, de az ügyvéd ettől óva int. „Még ha a DUO félre is tájékoztatja a diákokat, ők maguk is jól ismerik a hatályos uniós szabályozást, emiatt igyekeznek a lehető legjobban megakadályozni, hogy a diákok éljenek velük" – mondja Folsche az egyetemi lapnak.
„Az egész úgy van kitalálva, hogy szinte lehetetlen legyen megszerezni a pénzt” – mondta Tóth a Qubitnek. Van olyan, hogy a DUO helyt ad a fellebbezésnek, ami azt jelenti, hogy a hallgató megkapja a neki járó támogatást, de más esetekben, ahogy Tóthéban is, a DUO kitart amellett, hogy nem jár a pénz, ha nincs meg az 56 óra. Ebben az esetben az Avant Advocaten bíróság elé viszi az ügyet.
Folsche szerint sok külföldi diáknak mentális akadályt is jelent, hogy harcoljon a pénzéért: „meg szokták kérdezni tőlem, hogy kell-e fizetniük vagy börtönbe vonulniuk, ha veszítenek" – mondta a The Herringnek. További visszatartó erő, hogy a fellebbezéshez és a bírósági ügyhöz szükséges papírmunka nagy része hollandul van, de Tóth azt mondja, hogy az ügyvédi iroda segítségével a kormány elleni küzdelem már nem is olyan borzalmas. „Mindig felveszik a telefont, egy napon belül válaszolnak vagy megírják nekem az e-maileket, és pontosan megmondják, hogy mit kell csinálni – mondta a magyar diáklány. – Nehéz elhinni, hogy itt vagy külföldi diákként, ilyen jogi védelmed van, és bármiben fordulhatsz hozzájuk.”
Az egyetem mellett pincér is, úszóedző is, gyakornok is, mégsem jár a pénz?
Tóth esete is jól mutatja, milyen önkényesen dönti el a DUO, hogy odaítéli-e a diákoknak azt a pénzt, ami a törvény szerint jár nekik. „Én most ott tartok, hogy a 2021-es pénzt nem kaptam még meg, 2022-re kaptam támogatást, sőt az elmaradt kifizetésekért járó büntetési díjat is megkaptam, a 2023-ra járó pénzt pedig a napokban kezdték el utalni” – mondta Tóth. Az Avant Advocaten jelenleg azokban az ügyekben fellebbez, amelyekben korábban elutasították a magyar diáklány kérelmét.
Ez a konkrét eset a The Herring szerint további kérdéseket is felvet, hiszen Tóth a pincérkedés mellett úszóedzőként is dolgozik, sőt egy fizetett gyakornoki munkája is van, ezért megesik, hogy 70 órát is dolgozik egy hónapban, de a DUO szerint az éves átlag még így is 56 óra alatt volt. Annak ellenére, hogy a holland bírák már többször elutasították ezt az érvelést, a DUO sokszor még mindig arra hivatkozik, hogy a szakmai gyakorlat nem számít bele az 56 órába.
Nem a külföldi, hanem a szegényebb holland diákoknak akartak segíteni a támogatással
De miért nem akar fizetni a DUO a külföldi diákoknak? – teszi fel a kérdést a The Herring. A 2014-es OCW-irányelv egyik részlete közelebb vihet a megfejtéshez: „A jelenlegi 32 órás norma egyre több migráns munkavállalót juttatott hallgatói ösztöndíjhoz" – indokolta Bussemaker akkori miniszter a havi 56 órára történő emelést. A 2012-es irányelvet akkor írták alá, amikor a holland egyetemekre egyre több külföldi diák érkezett, a Brexit óta pedig a helyzet csak romlik. A holland egyetemekre 2022-ben 115 000 külföldi hallgatót vettek fel, pontosan kétszer annyit, mint nyolc évvel korábban, amikor az 56 órás követelményt bevezették. Pedig már a 2014-ben bevezetett szabály célja is az volt, hogy a hallgatói finanszírozás költségei ne szökjenek az egekbe a holland adófizetők számára. A szegényebb uniós országokból érkező diákok különösen költségesnek bizonyulnak, mert például a bolgár, görög és magyar szülőknek nagyobb valószínűséggel lesz a minimális jövedelemhatár alatt a keresetük, így, legalábbis elvben, járnak nekik a hallgatói ösztöndíjak és az ingyenes utazási kedvezmények, amiket a holland kormány eredetileg a holland alsóbb osztályok támogatására vezetett be. „Minden egyes teljes támogatásra jogosult diák havonta mintegy 1000 eurójába kerül a holland kormánynak" – mondta Folsche a holland lapnak.
Jövőre jön a mindenkinek járó ösztöndíjrendszer
A jövő tanévtől új intézkedést vezetnek be: az OCW által 2015-ben bevezetett diákhitelt egy ösztöndíjrendszer váltja fel, amire a holland kormány 500 millió eurót különített el. Egyelőre úgy tűnik, hogy minden diák jogosult lesz a havi 440 euróig terjedő alaptámogatásra, és a külföldi hallgatók jelenlegi létszámát figyelembe véve ez több mint 50 millió eurós többletkiadást jelend majd a holland államnak. De mi lesz így a Tóthhoz hasonló hallgatókkal, akik az alaptámogatás mellett továbbra is jogosultak lesznek a kiegészítő támogatásokra? – teszi fel a kérdést az újság. A holland politikusok már dolgoznak azon, hogy szigorítsák a külföldi hallgatókra vonatkozó követelményeket: több parlamenti képviselőnek is az az ötlete erre, hogy a szülők éves keresetére vonatkozó 35 226 eurós küszöböt a diák származási országának jövedelmi szintjéhez igazítsák, de azt még a holland oktatási miniszter is elismerte, hogy a nem egységes küszöbérték kezelését nehéz lesz megvalósítani.
A külföldi diákok alig akarják elhinni, hogy épp a holland állam követi el a törvénysértést
Annak ellenére, hogy az Avant Advocaten pro bono kínálja szolgáltatásait, az ügyvéd azt mesélte az újságnak, hogy sok diák nem akarja elhinni, hogy itt jogsértés történik, mert el sem tudják képzelni, hogy a holland kormány törvénytelenül járjon el. „Arra játszik a holland állam, hogy nem mindenki ilyen kitartó, mint én és szinte lehetetlenné teszik, hogy az ember hozzáférjen ahhoz a pénzhez, ami jár neki” – mondta Tóth. – Nagyon sokan vannak Magyarországon, akik szeretnének itt tanulni, de nem tehetik meg, és ha kiderül, hogy van ez a lehetőség, sokkal többen tudnának idejönni. Szóval most már az igazságért is harcolok".
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: