Valaha egy ír püspöké vagy királyé lehetett az a gyönyörűen kidolgozott, szokatlan méretű ezüstfibula, amit egy amatőr fémkeresős csoport, a Nordjysk Detektorforening tagjai találtak Északnyugat-Dániában, Fyrkat közelében.

Az ékszer mellett a kincsben még 300 különböző eredetű, arab és germán érme is szerepelt. A lelet pontos korát a Dániában vert ezüstpénzek alapján lehetett megállapítani: ezek Kékfogú Harald uralkodása után készültek, és már szerepel rajtuk a kereszt. Miután Harald csak a 960-as évek közepén vette fel a kereszténységet, a kincset csak ezután áshatták el. Ha valaki olvasta a Rőde Orm című regényt, a királyi kincs és a korszak is stimmel.

A kormeghatározásban az is sokat segít, hogy a kereszténység felvétele után Harald pénzei már nem sokáig maradtak forgalomban: fia, Svend (keresztény nevén Ottó) fellázadt ellene, miután a király nem akarta vele megosztani a hatalmat. Svend, aki levetette keresztény nevét, végül felülkerekedett a hatalmi harcban, és a 986-ban elfoglalta a trónt.

Az utóbbi 50 év egyik legnagyobb fogása

Lars Christian Norbach, az Észak-Jütlandi Múzeum igazgatója szerint igazán ritka leletről van szó, Dániában az elmúlt fél évszázadban nem találtak hasonló kincseket. A király vagy püspöki fibulához tartozó két ezüstgömb egyenként 70 grammot nyom, ami már magában is különleges, emellett más, Írországból és Skóciából származó ékszerek töredékei is előkerültek.

A kincsek tulajdonosait nem igazán érdekelte, honnan származik a pénz, ahogyan a darabokban fennmaradt ékszereknek is az lehet az egyik magyarázata, hogy leginkább a belőlük kinyerhető ezüst mennyisége foglalkoztatta a vikingeket, nem az eredeti ötvösmunka.

Norbach szerint elképzelhető, hogy nem véletlenül temették el 8 kilométernyire az erődtől a kincset: nagyjából akkor rejthették el, amikor Fyrkat leégett. Az sem biztos, hogy a tulajdonosok azzal a megfontolással rejtették el a vagyonukat, hogy majd később kiássák: a vikingek hittek benne, hogy az elásott kincshez a haláluk után is hozzáférhetnek.

Az ásatások jövőre folytatódnak, a régészek azt remélik, hogy a földművelés miatt szétszóródott kincsek eredeti rejtekhelyét is megtalálják, ahogyan az eredeti tulajdonosok sírját vagy lakóházait is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Dániai aranykincsek között találtak rá az északi főisten, Odin első említésére

Bodnár Zsolt tudomány 2023. március 10.

A skandináv isten nevét viselő 5. századi aranykorong legalább 150 évvel előzi meg az eddigi legrégebbi Odin-feliratot.

Viking pajzsot találtak a norvég főváros kellős közepén

Dippold Ádám tudomány 2022. december 23.

Két kést, egy sarlót, egy pajzs maradványait és egy kelta fibulát találtak egy oslói építkezésen, az ezeket tartalmazó sírba a viking korban temethettek el valakit. A leletek pontos kormeghatározása még tart, ez a leggazdagabb sírlelet, amit eddig a norvég fővárosban találtak.

Két viking kard is előkerült egy svéd sírból

Dippold Ádám tudomány 2022. október 26.

A Köping melletti lelőhelyről eddig összesen húsz kard került elő, de ez az első eset, hogy egyetlen sírban kettőt is találtak. A lelőhelyen 600 és 1000 között temetkeztek, a fegyverek mellett a régészek üveggyöngyöket és játékfigurákat is feltártak.