Csodálatos viking kincsekre bukkantak Kékfogú Harald korából
Valaha egy ír püspöké vagy királyé lehetett az a gyönyörűen kidolgozott, szokatlan méretű ezüstfibula, amit egy amatőr fémkeresős csoport, a Nordjysk Detektorforening tagjai találtak Északnyugat-Dániában, Fyrkat közelében.
Az ékszer mellett a kincsben még 300 különböző eredetű, arab és germán érme is szerepelt. A lelet pontos korát a Dániában vert ezüstpénzek alapján lehetett megállapítani: ezek Kékfogú Harald uralkodása után készültek, és már szerepel rajtuk a kereszt. Miután Harald csak a 960-as évek közepén vette fel a kereszténységet, a kincset csak ezután áshatták el. Ha valaki olvasta a Rőde Orm című regényt, a királyi kincs és a korszak is stimmel.
A kormeghatározásban az is sokat segít, hogy a kereszténység felvétele után Harald pénzei már nem sokáig maradtak forgalomban: fia, Svend (keresztény nevén Ottó) fellázadt ellene, miután a király nem akarta vele megosztani a hatalmat. Svend, aki levetette keresztény nevét, végül felülkerekedett a hatalmi harcban, és a 986-ban elfoglalta a trónt.
Az utóbbi 50 év egyik legnagyobb fogása
Lars Christian Norbach, az Észak-Jütlandi Múzeum igazgatója szerint igazán ritka leletről van szó, Dániában az elmúlt fél évszázadban nem találtak hasonló kincseket. A király vagy püspöki fibulához tartozó két ezüstgömb egyenként 70 grammot nyom, ami már magában is különleges, emellett más, Írországból és Skóciából származó ékszerek töredékei is előkerültek.
A kincsek tulajdonosait nem igazán érdekelte, honnan származik a pénz, ahogyan a darabokban fennmaradt ékszereknek is az lehet az egyik magyarázata, hogy leginkább a belőlük kinyerhető ezüst mennyisége foglalkoztatta a vikingeket, nem az eredeti ötvösmunka.
Norbach szerint elképzelhető, hogy nem véletlenül temették el 8 kilométernyire az erődtől a kincset: nagyjából akkor rejthették el, amikor Fyrkat leégett. Az sem biztos, hogy a tulajdonosok azzal a megfontolással rejtették el a vagyonukat, hogy majd később kiássák: a vikingek hittek benne, hogy az elásott kincshez a haláluk után is hozzáférhetnek.
Az ásatások jövőre folytatódnak, a régészek azt remélik, hogy a földművelés miatt szétszóródott kincsek eredeti rejtekhelyét is megtalálják, ahogyan az eredeti tulajdonosok sírját vagy lakóházait is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: