A Fungal Economy folyóiratban jelent meg az a tanulmány, amelyet japán kutatók készítettek a gombák társalgási szokásairól erdei mérések alapján, írja a New Atlas. Vizsgálatukban arra voltak kíváncsiak, miképpen kommunikálhatnak egymással a gombák, amelyek felszín alatti fonalhálózatáról már több tanulmány és elmélet is született.

A kutatók a gombák felszínén potenciálméréseket végeztek és az eredmények alapján megállapították, hogy az ingadozások összefüggésben lehetnek a gombákra leselkedő veszélyekkel és a környezeti körülmények alakulásával. Utóbbit főképp az igazolja, hogy eső után jelentősen nőtt a gombák aktivitása, „beszédesebbé" váltak.

A hőmérséklet és a nedvesség változásai korreláltak a gombapotenciálokkal, a jelek pedig az egymáshoz közelebb lévő gombák között erősebbek voltak. A kísérlet érdekessége, hogy bár egy igazán izgalmas területről van szó, eddig a legtöbb hasonló kutatást laboratóriumokban végezték, most pedig végre erdei terepen is készültek mérések. Így közelebb kerültek hozzá, hogy valóban megállapítsák a gombák potenciáljának és a környezeti körülmények összefüggéseit.

Az persze, hogy Laccaria bicolor gombafaj esetén kimutatható potenciálváltozásokat mértek, még nem egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a gombák beszélgetnek egymással. A tanulmány szerzői is felhívják rá a figyelmet, hogy további vizsgálatokra lesz szükség, hogy megállapítsák, pontosan mi is állhat a jelenség hátterében.

A gombák diskurzusát egyelőre nem lehet meghallgatni, viszont néhány növény panaszkodását igen:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Valóban az erdei gombahálózaton keresztül kommunikálnak egymással a fák?

Tóth András tudomány 2023. február 21.

A gombák és növények szimbiózisát vizsgáló biológusok szerint ugyan létezik a növények gyökereit összekötő micéliumhálózat, de az eddig végzett terepvizsgálatok hiányosak, és a szakirodalom a pozitív hatások felé torzít.

Még többet lehetne kihozni a gyümölcsösökből, ha ehető gombákkal turbóznák őket

Kun Zsuzsi tudomány 2023. március 21.

Két legyet egy csapásra: az ehető gombák termesztéséhez nem kell túl sok termőtalaj, ráadásul növekedésük során rengeteg szén-dioxidot is képesek megkötni.

Egyedülálló hangfelvételek: így sír a paradicsom, a szőlő és a búza, ha stressz éri

Radó Nóra tudomány 2023. március 31.

A panaszos növényhangok emberi füllel nem érzékelhetők, mert frekvenciájuk 40-80 kHz, miközben az emberi hallás felső határa 20 kHz körül mozog. A rovarok vagy az apró emlősök viszont érzékelhetik ezeket a hangokat, amik izraeli kutatók szerint még az állatok viselkedését is befolyásolhatják. Hallga csak!