Peter Wohlleben német erdész munkássága óta tudjuk, hogy az erdő fái képesek egymással gombafonalakon keresztül kommunikálni, de azt senki nem gondolta volna, hogy a növények képesek műszerekkel hallható hangokat kiadni. Erre cáfolt rá a rangos Cell folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányban egy izraeli tudóscsoport: sikerült hangszalagon rögzíteniük, hogyan panaszkodik egy paradicsomnövény, egy dohánynövény, egy szőlőtőke vagy egy búzakalász arra, ha nem jut elég vízhez, vagy letörött az egyik levele.

Ezek az ütemes, talán a gólyák kelepeléséhez vagy a buborékfólia-pukkasztáshoz hasonló hangok emberi füllel nem érzékelhetők, mert frekvenciájuk 40-80 kHz, miközben az emberi hallás felső határa 20 kHz körül mozog. Ettől még a rovarok vagy az apró emlősök, például egerek érzékelhetik ezeket a hangokat, és a kutatók úgy vélik, hogy ez még az állatok viselkedését is befolyásolhatja.

Amikor a növények jó állapotban vannak, óránként kevesebb mint egy hangot hallatnak, de amikor stressz éri őket, akár 30-50 hang is érzékelhető óránként - mondta Lilach Hadany, a Tel Aviv-i Egyetem evolúcióbiológusa és a tanulmány levelező szerzője. A kutatónő hozzátette, jelenleg azt vizsgálják, hogy más növények vagy állatok reagálnak-e ezekre a hangokra.

Növénymonológok az üvegházban

A növények nagymonológjait a kutatók úgy vizsgálták, hogy az üvegházban élő paradicsom- és dohánynövényeket hangszigetelt fadobozba rakták, és két mikrofont állítottak a törzseikhez. Legnagyobb csodálkozásukra kiderült, hogy a növények nemcsak, hogy hangot adnak, hanem jól hallhatóan hosszan panaszkodnak, ha szomjasak vagy megvágják a törzsüket. Ez utóbbival a kutatók például a növényevő állatok támadásait szimulálták. A hangokat megfelelő frekvencián 3-5 méterről is hallani lehetett.

Az alábbi videón egymás után hallható a vízhiányban szenvedő paradicsom és búza, illetve a megvágott szőlőtőke hangja. A felvétel végén egyszerre panaszkodik a három növény.

Ha a növényeket egy ideig víz nélkül hagyták, két nap múlva már sűrűbben kiáltották bajukat a világba; az elkeseredett hangok az ötödik-hatodik napon jöttek a leggyakrabban, majd utána, ahogy a növények kezdtek elszáradni, egyre erőtlenebbé vált a sírásuk is.

A kutatócsoport először paradicsommal és dohánnyal kísérletezett, mert ezek genetikai hátterét korábban már átfogóan feltárták, de azóta bevették vizsgálódásaikba a szőlőt és a búzát is.

A kavitáció lehet a magyarázat

A kutatásból az is kiderült, hogy a növények egyáltalán nem random módon panaszkodnak a világnak bajaikról: a specifikus hangokat különféle stresszhatásokhoz lehetett kapcsolni. Ezt a kutatók által betanított, mesterségesintelligencia-alapú szoftver állapította meg, ami a hangokat vizsgálva 70 százalékos pontossággal meg tudta mondani, hogy a síró növény szomjas, vagy például letépték az egyik levelét.

A tudósok szerint a növények által kiadott hangok a kavitáció melléktermékei lehetnek: ez az a fizikai folyamat, amikor nagy intenzitású rezgés miatt egy folyadékban változó nyomásciklusok jönnek létre, és a nyomáskülönbség hatására buborékok keletkeznek. A növényeknél ez azt jelenti, hogy belső keringési rendszerükben keletkeznek mini-lökéshullámok, majd ezek miatt apró buborékok, amik kipukkannak. Hadany szerint a legtöbb növényhangra ez lehet a magyarázat.

Az izraeli evolúcióbiológus már régóta foglalkozik a növények és a hallás témájával: kutatócsoportja 2019-ben azt mutatta meg, hogy a virágos növények képesek reagálni a beporzók közeledésének hangjára azzal, hogy több nektárt állítanak elő. A jelenlegi kutatás hatalmas lépés a területen, és a következő lépésben annak megértése is az lenne, hogy válaszolnak-e más élő organizmusok a növények által kiadott hangokra.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: