A Lancet klímafolyóiratának 2024-es jelentése szerint a hosszú szárazság és a villámárvizek halálos ciklusainak fokozódását csak úgy lehet megállítani, ha a világ nem tömi ki több pénzzel a fosszilis ipart.
Közép-Európa történetének leghevesebb esőzése 24 áldozatot követelt és több milliárd eurónyi kárt okozott, de a Boris csak a kezdet: a World Weather Attribution kollaboráció friss kutatása szerint az emberi tevékenység legalább 7 százalékkal fokozta a dunai árvízhez vezető esőzések intenzitását.
A HungaroMet gyorsjelentése szerint a Dunántúl kapta a legtöbbet, Sopron és Mosonmagyaróvár környékén a 100 millimétert is meghaladja az 5 napos csapadékösszeg.
Az egyszerű eszközzel LED-lámpákat és kisebb ventilátort is lehet üzemeltetni.
Timár Gábor, Jakab Gusztáv és Székely Balázs koncepciója szerint a természetes vízjárás és vízborítás részleges visszaállításával a nyári csapadékhiány égető problémája is megoldódna.
Az északi féltekét elérő tél apropóján a Live Science tisztázta a szilárd csapadék képződésének alapvető kérdéseit.
A zalakarosi csapadékvíz-kezelő rendszer segít megakadályozni a villámárvizek kialakulását, gátolja a talajeróziót és támogatja a szennyező anyagok kiszűrését. De hogyan védekeznek az aszály ellen Rotterdamban, Perthben vagy Fokuokában?
Jókora riadalmat keltett az Országos Jégkármérséklő Rendszer hálózatában működő 986, leginkább disznóperzselőre emlékeztető szerkezet, pedig a talajgenerátorok működése egyszerű légkörfizikai elven alapul, és megfelezi a jégeső kockázatát.
Két olyan algoritmust is bemutattak szerdán, ami gyorsabb a mai meteorológiai módszereknél, de az AI inkább kiegészíti, mintsem kiváltja a hagyományos technikákat. Az ultrarövid távú csapadékelőrejelzésre kifejlesztett NowCastNet például a hirtelen áradások által okozott károkat is mérsékelheti.
Legalábbis egy japán kutatócsoport friss eredményei arra mutatnak rá, hogy a csapadék befolyásolja a gombák elektromos potenciálját, ami a tanulmány szerzői szerint a gombák közötti kommunikáció kulcseleme.
A péntekre virradóra lecsapó vihar villámárvizeket okozott Olaszország középső részén, az árvíz elől sokan fákon vagy a háztetőkön kerestek menedéket.
Sosem volt még ilyen alacsony a bejövő csapadék mennyisége a vízrendszerből elpárolgó vagy elfolyó vízmennyiséghez képest.
A kondenzáció felpörgetésével érnék el, hogy több eső essen a világ egyik legmelegebb térségében, ahol folyamatosan nő a vízigény.
A Stockholmi Egyetem kutatói azt találták, hogy az Antarktisztól a Tibeti-fennsíkig a Föld minden pontján rendkívül magas a csapadékban a toxikus PFAS-anyagok koncentrációja.
A felszíni és felszín alatti vízkészletek megcsapolása helyett a természetes ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a vízmegtartás biológiai módszereire építve megoldható volna a károk enyhítése, de még a hosszabb távú alkalmazkodás is.