Új magyar űrhajós: négy jelölt van, de csak egy maradhat
Farkas Bertalan 1980-as küldetése és Charles Simonyi turistaként tett 2007-es és 2009-es űrutazása után ismét karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy magyar jusson a világűrbe. A következő magyar űrhajós várhatóan 2025-ben indul útnak, és közel egy hónapot tölt majd a Nemzetközi Űrállomás, az ISS fedélzetén.
De miért jó Magyarországnak, ha kiképez egy űrhajóst? Erről és a jelöltek kiválasztásának menetéről, illetve a rájuk váró feladatokról beszélgettünk a kiképzésben résztvevő szakemberekkel: Nagy Klaudia Viviennel, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érrendszeri Klinika egyetemi adjunktusával és kardiológusával és Hirn Attila fizikussal, az Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumának tudományos főmunkatársával a Qubit podcastjának legújabb adásában.
Szijjártó Péter külügyminiszter március elején a Facebookon jelentette be, hogy a 240 jelentkezőből négy lehetséges jelölt maradt, és pár nappal később az is kiderült, hogy kik azok, akiket kiválasztottak és alkalmasnak találtak arra, hogy megkezdjék űrhajós kiképzésüket. Cserényi Gyula villamosmérnökre, Kapu Tibor fejlesztőmérnökre, Schlégl Ádám ortopédsebészre és Szakály András tervezőmérnökre másfél év kőkemény munka vár, ami nemcsak fizikailag lesz megterhelő, de mentálisan is fel kell készülniük arra, hogy veszélyes környezetben kell majd helytállniuk, ráadásul úgy, hogy az űrállomáson töltött 30 napjukat lényegében végigdolgozzák.
A beszélgetésen szóba került az is, hogyan szűkítették a jelentkezők listáját, milyen kritériumoknak kellett megfelelniük a kiválasztottaknak, és mit csinál majd az az űrhajós, aki végül tényleg kijut a világűrbe. Annyi biztos, hogy változatos tudományterületek, köztük a sugárvédelem, az anyagtudomány, a gyógyszerkutatás és az orvostudomány is profitálhat a küldetésből.
Ennek célja Hirn szerint egyrészt az, hogy Magyarország továbbfejlessze az űrkutatás terén eddig megszerzett kompetenciáit. Másrészt azzal, hogy magyar űrhajós utazik az ISS-re, további magyar műszerek kerülnek az állomásra, és Magyarországon tervezett kísérletek valósulhatnak meg a világűrben.
Mitől igazán jó a jó űrhajós?
Az, hogy mitől lesz valakiből jó űrhajós, Nagy szerint komplex kérdés, ugyanakkor valóban vannak olyan jellemzők, amik egy űrhajósjelöltet alkalmassá tesznek a feladatra. Már a jelentkezéskor elvárás volt a kiváló fizikum és a kognitív képességek – ezekre azért van szükség, hogy az űrhajós kibírja az utat, és el tudja végezni az űrállomáson rá váró munkát.
A világűrben töltött idő alatt ugyanis romlik az izmok állapota, nem mindegy tehát, hogy mire építkeznek a kiképzés alatt, és abból mi marad majd meg a 30 nap után. Nagy elmondta, hogy a küldetés alatt az űrhajós egészségi állapotát különféle szenzorokkal folyamatosan monitorozzák majd, és az adatok elemzésében a mesterséges intelligencia is segítségükre lesz.
A fizikai állóképességen túl kimagasló pszichés teherbírásra is szükség van, így olyan embert keresnek, aki egyszerre áll helyt a földi körülmények között is megterhelő, feszített tempójú munkában és a veszélyes terepen is. Az pedig, hogy ki lesz az a négy jelölt közül, aki végül feljut az ISS-re, a következő másfél évben derül majd ki.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
A beszélgetést Kun Zsuzsi és Tóth András kollégáink vezették.
4:00 Hogyan lett a 240, az előzetes szűrés alapján alkalmasnak ítélt jelentkezőből végül 4 jelölt?
8:43 Ki az a 4 szerencsés, aki belevághat a kiképzésbe, és miért pont ők?
12:14 Min múlik az, hogy valaki jó űrhajós legyen?
15:52 Hogyan támogatja a kiképzési folyamatot a Nemzetközi Űrállomás működéséből szerzett tapasztalat?
17:45 Hogyan vizsgálták a jelöltek pszichológiai alkalmasságát egy ennyire veszélyes küldetésre?
19:54 Hogyan profitálnak a földi felkészítő csapatok a küldetésből?
23:23 Mi vár a jelöltekre a következő másfél évben?
26:57 Hogyan jut majd fel a szerencsés magyar az ISS-re?
29:00 Milyen módszerekkel vizsgálják az asztronauták egészségi állapotát mintegy 400 kilométeres távolságból?
41:00 A sugárdózismérő eszközök szerepe az űrkutatásban és az emberes küldetésekben
49:36 Magyarország kiemelt szerepe a dozimetria területén
50:40 Milyen további kísérleteket végezhet majd a magyar űrhajós?
55:10 Mi a jelentősége a küldetésnek a magyar űripar szempontjából?
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: