A keddi nap hagyományosan a matekérettségié: több mint 70 ezren középszinten, kicsit több mint 4500-an pedig emelt szinten vizsgáznak a tantárgyból az Eduline adatai szerint. A lap értesülései alapján a mai feladatsorok hozzák azt, amit a diákok és a tanárok várhattak tőlük, a feladatok ugyanis főképp olyan témákat érintenek, amikre az elmúlt években is sok-sok példa akadt. Ilyenek a százalék- és valószínűség-számítás, a függvénytan, a gráfelmélet, a sík- és térgeometria, a statisztika és a koordinátageometria.

Ilyen feladatokkal szinte minden, az elmúlt években vizsgázó tanuló találkozhatott már akár az első, 45 perces feladatsorban is. Az összetett feladatokat tartalmazó második feladatlapban pedig bonyolultabb geometriai, függvényelemzési és mértani sorozatos feladatok is vártak a diákokra. Egy az Eduline-nak nyilatkozó matektanár szerint szokatlan, hogy az első részben ugyanabból a témakörből két feladatot is választottak, de ez sem példanélküli.

A második feladatlap minden évben két részből áll: az első, A részben lévő 3 példa megoldása kötelező, míg az utolsó 3 összetett feladatból 2-t kell kiválasztaniuk a vizsgázóknak, és csak azokat kell megoldaniuk.

Ezek a legutolsó feladatok általában a legösszetettebbek, és gyakran egy feladaton belül is több témakört érintenek. Nem ritka tehát, hogy egy térgeometriai feladat kiegészül némi valószínűségszámítással vagy statisztikával. A felkészülés során is ez okozza a legtöbb fejtörést a tanulóknak, itt ugyanis már kimondottan szükség van arra a képességre, hogy felismerjék, milyen módszerrel lehet megoldani az adott feladatot, ebben pedig a függvénytáblázat vad lapozgatása nem biztos, hogy tud segíteni, bár kétségtelen, hogy a második feladatlapra szánt 135 perc legalább erre elegendő.

A 2023-as érettségiben az utolsó, „nehéz" feladatok között szerepel egy újabb gráfos feladat, van geometriai és egy statisztikai is. Vagyis a feladatsor hozza a kötelezőt, az elmúlt évek slágertémáit sorakoztatja fel a diákoknak. Ezek ráadásul többnyire olyan feladattípusok, amelyek kidolgozásában jórészt támaszkodhatnak a vizsgán használható függvénytáblázatukra is.

Sokak számára az idei érettségi vízválasztó, ugyanis jövőre némiképp módosulnak a követelmények, ez az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésének következménye. Jövőre érettségizik ugyanis az első olyan évfolyam, amelyik már annak alapján készül a vizsgára. Nekik sem kell azonban alapvető strukturális változásokra készülniük: a vizsga felépítése hasonló lesz a jelenlegihez, a témakörökben várható némi eltérés.

Korábban matektanárokat kérdeztünk arról, hogy alakult át a tantárgy oktatása. Szerintük a tananyag csökkent, ugyanakkor az órák továbbra is zsúfoltak, kevés idő áll rendelkezésre a tananyag átadására, és épp azért, mert meglehetősen hektikusan változik az alaptanterv, van olyan iskola, ahol inkább minden lehetséges témakört és feladattípust érintenek, hogy ne az érettségi előtti hetekben kelljen kapkodva bepótolni azokat.

Így viszont egyre nagyobb szakadék tátong az emelt és középszint között, emelt szinten ugyanis a tananyag mennyisége szinte semmit nem csökkent. Azoknak tehát, akik ezt a vizsgát választják a továbbtanulási céljaik miatt, sokszor visszamenőleg is rengeteg plusz anyagot kell bepótolniuk a fakultációkon.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: