16 éve nem látott hímet az állatkerti nőstény krokodil, mégis tojást rakott

2023.06.08. · tudomány

Először fedezték fel kutatók a szűznemzés jelenségét krokodiloknál egy Costa Rica-i hüllőparkban: a nőstény hegyesorrú krokodil (Crocodylus acutus) már 16 éve nem lépett kapcsolatba hím egyeddel, amikor megtalálták a lerakott tojásait.

A nőstényt 2002-ben, kétéves korában fogták be és helyezték el a parkban társak nélkül, majd az intézmény dolgozói 2018 januárjában lettek figyelmesek 14 frissen rakott tojásra az állat elkerített területén belül. A tojásokból ugyan nem keltek ki utódok, de az egyik egy teljesen kifejlett magzatot rejtett.

A magzat szívéből vett szöveteken és az anyaállat bőréből vett mintákon elvégzett genetikai elemzés 99,9 százalékos egyezést mutatott, ami megerősítette, hogy hím krokodil nem játszott szerepet az utódnemzésben, vagyis ivartalan szaporodásról volt szó.

photo_camera A kifejlett, de élettelen magzat, amit végül a kutatók szedtek ki a tojásból Forrás: Virginia Tech

A partenogenezis néven is ismert szűznemzés során az egyedfejlődés kizárólag a petesejtből, hímivarsejtek részvétele nélkül indul meg. Ezt a jelenséget eddig leginkább gerinctelen állatoknál (méheknél, sáskáknál, férgeknél), ritkább esetben néhány gerincesnél (halaknál, madaraknál, gyíkoknál és kígyóknál) figyelték meg, de krokodiloknál még soha.

A Biology Letters folyóiratban megjelent tanulmány szerint a felfedezés arra utal, hogy a krokodilok és a madarak (mint a ma élő utolsó dinoszauruszok) kb. 267 millió éve élt közös ősétől származhat ez a képesség, ami azt jelentheti, hogy a dinoszauruszok is tudtak szűznemzéssel szaporodni.

Szűznemzés előfordulhat olyan esetekben is, amikor adott egyedek kihívást jelentő körülményekkel néznek szembe, például tartós környezeti stressz éri őket, vagy hosszú ideig nem találkoznak ellentétes nemű egyeddel, de olyan esetekben is tapasztalták már, amikor ezek a hátráltató tényezők nem voltak jelen. „Úgy gondolom, ezt egyetlen gén szabályozza, amit hormonok kapcsolhatnak be” – mondta a New Scientistnek a Virginiai Műszaki Egyetem evolúcióbiológusa, Warren Booth, aki szerint a jelenség pontos magyarázatára további kutatások szükségesek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás