Az amerikai hírszerzés főigazgatója, Avril Haines pénteken oldotta fel a titkosítás alól azt a kormányzati jelentést, amely szerint az Egyesült Államok hírszerzési és kémügynökségei hatalmas mennyiségű adatot vásárolnak az állampolgáraikról. A kereskedelmi forgalomban kapható személyes információk többek között az internetre csatlakoztatott járművekből, webböngészőkből és okostelefonokból származnak.

A 2022. januári keltezésű, eddig titkosított dokumentum az első, amely ilyesféle beismerést tartalmaz: a kormány saját bevallása szerint is „hírszerzési értéket képviselnek” az általa megvásárolt adatok, miközben a gyakorlat „jelentős kérdéseket vet fel a magánélettel és a polgári szabadságjogokkal kapcsolatban”.

A hírszerzési igazgatóság azután döntött a titkosítás feloldásáról, hogy Oregon állam demokrata szenátora, Ron Wyden kérvényt nyújtott be arra, hogy a hírszerzés számoljon be, hogyan használja fel a kereskedelmi forgalomban kapható adatokat. Ezeket olyan adatbrókerektől lehet beszerezni, mint például egy helymeghatározási adatokat gyűjtő mobilapp, vagy az internetes tevékenységek minden pillanatát nyomon követő böngészők.

A jelentés nemcsak az adatok felhasználásának módját tárja fel, hanem azokat a kockázatokat is, amivel ezek szerint minden amerikainak szembe kell néznie: mivel az USA-ban nincs olyan adatvédelmi törvény, amely szabályozná az állampolgárok magánjellegű adatainak megosztását vagy értékesítését, a felhasználók adatait gyakorlatilag bárki, bárhol szabadon megvásárolhatja.

„Bár csak nagyon kevés amerikai fogja ezt fel, és még kevesebben tudják elkerülni, [a kereskedelmi forgalomban elérhető információk szinte mindenkiről tartalmaznak olyan típusú és érzékenységű információkat, amelyeket a múltban csak házkutatási paranccsal, lehallgatással és megfigyeléssel lehetett volna megszerezni” – írja a jelentés.

Ron Wyden szerint a feloldott jelentés arról árulkodik, hogy „a kormány meglévő politikái nem nyújtottak alapvető biztosítékokat az amerikaiak magánéletének védelmére, illetve annak felügyeletére, hogy az ügynökségek hogyan vásárolnak és használják fel a személyes adatokat”. Szerinte a jelentésből kiderül, a hírszerzés főigazgatója azzal sincs tisztában, mely szövetségi hírszerző ügynökségek érintettek az adatvásárlásban.

Korábban csak kiszivárgott dokumentumok alapján vádoltak kormányzati ügynökségeket azzal, hogy hatalmas adatbázisokat vásárol amerikaiakról: Az Internal Revenue Service (IRS) nevű adóhatóság az adócsalók üldözése érdekében egy olyan adathalmazhoz fért hozzá, amely amerikaiak millióinak telefonjáról tárol helymeghatározási adatokat, míg a belbiztonsági minisztérium ugyanezeket a bevándorlás elleni küzdelemben használta fel.

A kormányügynökségeknek általában bírósági végzést kell szerezniük ahhoz, hogy egy techcégtől személyes információkat, magánüzeneteket stb. szerezzenek meg. A most bemutatott jelentés szerint azonban amikor nyilvánosan megvásárolhatók ugyanezek az adatok, akkor nem tiltja semmi, hogy a hírszerzés is hozzájuk jusson. A kormány arra is figyelmeztet, hogy a helymeghatározási adatok kiszivárgása különösen veszélyes lehet: ki lehet például következtetni belőlük, hogy hol lakik és hol dolgozik a felhasználó, az alapján, hogy a nap adott időszakában hol és mennyit tartózkodik.

„A [kereskedelmi forgalomban elérhető adatok] révén szerzett érzékeny információk rossz kezekben megkönnyíthetik a zsarolást, a zaklatást vagy a nyilvános megszégyenítést” – írja a jelentés, amelyben azt a 2021-es esetet is megemlítik, amikor egy meleg társkereső alkalmazásból gyűjtött, kereskedelmi forgalomba bocsátott helymeghatározási adatok alapján outoltak egy katolikus papot, aki aztán ott is hagyta a klérust. Wyden felszólította a kongresszust, hogy fogadjon el egy olyan törvényt, ami korlátokat állít a kormányzati adatvásárlások köré, és megfékezi az érzékeny adatokat gyűjtő és értékesítő techcégeket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Halvány fogalmad sincs, mennyire ki vagy szolgáltatva az okostelefonodnak

Radó Nóra TECH 2021. augusztus 3.

Közhely, hogy az okostelefon mindent tud rólunk, viszont egyre nehezebb és egyre kényelmetlenebb lejönni róla, miközben az adatvédelem irritáló pop-up ablakká degradálódott, amit ki kell kattintani, hogy a kosarunkba pakolhassuk az újabb Ingared asztali lámpát. Kiutat jelenthet az adattudatosság erősítése, a digitális minimalizmus vagy az, ha a techcégek fizetnek a felhasználók adataiért.

A TikTok mindent tud rólad, tehát Kína is mindent tud rólad, és ebből még nagy baj lehet

Bodnár Zsolt TECH 2020. július 16.

India és az USA nemzetbiztonsági kockázatnak tartja Kína első nemzetközileg is népszerű mobilappját, a TikTokot, amit egyre többek szerint csak egy trendi videómegosztónak álcázott adatgyűjtő szolgáltatás. A tizenévesek kedvenc közösségi platformja szándékosan addiktív, és könnyen tömegmanipulációs eszközzé alakítható.

Adatgyűjtési és megfigyelési rémálommá válik Bolsonaro Brazíliája

Radó Nóra TECH 2020. október 5.

Jair Bolsonaro populista, koronavírus-tagadó brazil elnök nem csupán megválasztásához, hanem azóta is aktívan használja támogatása megerősítéséhez a digitális kampányokat, amibe beletartoznak a WhatsAppon keresztül küldött álhírek és összeesküvés-elméletek is. A háttérben csendben folyik az állampolgárokat megfigyelő, adatokat gyűjtő állami gépezet kiépítése, amelyet a következő elnökválasztásokig, 2022-ig igyekeznek megszilárdítani.