Feloldották a titkosítás alól azt a jelentést, amelyben a kormány a telefonos alkalmazásokból, böngészőkből származó személyes információk vagy helymeghatározási adatok felhasználását részletezi – és aggályát fejezi ki saját gyakorlatával szemben.
Közhely, hogy az okostelefon mindent tud rólunk, viszont egyre nehezebb és egyre kényelmetlenebb lejönni róla, miközben az adatvédelem irritáló pop-up ablakká degradálódott, amit ki kell kattintani, hogy a kosarunkba pakolhassuk az újabb Ingared asztali lámpát. Kiutat jelenthet az adattudatosság erősítése, a digitális minimalizmus vagy az, ha a techcégek fizetnek a felhasználók adataiért.
Jair Bolsonaro populista, koronavírus-tagadó brazil elnök nem csupán megválasztásához, hanem azóta is aktívan használja támogatása megerősítéséhez a digitális kampányokat, amibe beletartoznak a WhatsAppon keresztül küldött álhírek és összeesküvés-elméletek is. A háttérben csendben folyik az állampolgárokat megfigyelő, adatokat gyűjtő állami gépezet kiépítése, amelyet a következő elnökválasztásokig, 2022-ig igyekeznek megszilárdítani.
Semmi sincs ingyen, ha pedig a két amerikai szenátor törvényjavaslatát elfogadják, a Facebooknak és a Google-nek közölnie kell a felhasználókkal, hogy mennyit érnek számukra az adataik.
A NYU orvosai megelégelték, hogy egy vizsgálat akár egy órán át is eltarthat. A Facebookkal történő együttműködéstől azt várják, hogy akár tízszeresére is gyorsíthatják a folyamatot – már ha bárki hajlandónak mutatkozna még az orvosi adatait is megosztani a közösségi oldallal.
Nem először derül ki a cégről, hogy titokban adatot gyűjt, de a Google azt állítja, hogy most sem használta fel a megszerzett információt.