Mit nem tudsz Budapest hídjairól?
Szerdán, június 15-én nyílt meg Budapest Főváros Levéltárának épületében az a hétköznap látogatható kiállítás, amely bemutatja a Duna két partját valaha is összekötő hidakat.
A levéltári dokumentumok, megvalósult és meg nem valósult mérnöki és urbanisztikai tervek és tárgyi relikviák mellett a tárlat szinte valamennyi fellelhető információt ismertet a ma Budapest közigazgatási határain belül álló hidakról.
A kiállítás előtt, után vagy helyett a Qubit 13+1 kérdésére válaszolva felmérheted, hogy te mit tudsz a Megyeri, a Petőfi, a Szabadság vagy éppen a Széchenyi Lánchídról.
Quiz Maker - powered by Riddle
(Forrás: A 2009-ben rendezett 50. Hídmérnöki Konferenciára megjelent Duna-hídjaink kötet és a Pestbuda folyóirat.)
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
100 dolog, amitől jobb hely lenne Budapest: a szerethető Lánchíd
A magyar főváros büszkesége, a Széchenyi lánchíd gyalogosan és főleg biciklivel csaknem használhatatlan, és ebben a formában valószínűleg teljesen hiányzik a mindennapi városlakó mentális térképéről. Mi a megoldás? Finomabb, karcsúbb szerkezet?Járdaszélesítés? Az autók kitiltása?
Ki hitte volna, hogy Budapest jobban olvasható, mint Varsó, és Delhit egyszerűbb átlátni, mint Riót?
A városi terek és utcák hálózatának rendezettségéről, más szóval olvashatóságáról készített vizuális elemzést egy amerikai kutató, meglepő eredménnyel.
Budapest nem mediterrán városnak épült, de attól még túlélhetné az éghajlatváltozást
A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.
