A későn fekvők rövidebb ideig élnek, mint a korán kelők
Az emberiség tagjait szokás éjjeli baglyokra (night owls) és hajnali pacsirtákra (early birds) annak alapján, hogy mely napszakban élnek aktívabban. Sokszor és sokan vizsgálták már, hogy miféle következményei vannak, illetve lehetnek annak, hogy kinek milyen srófra jár a biológiai órája.
Jaakko Kaprio, a Helsinki Egyetem genetikai epidemiológusa és kollégái több mint 23 ezer finn egészségügyi és életmódbeli adatait elemezték, hogy kiderítsék, vajon az éjjeli bagoly életforma befolyással van-e a várható élettartamra. Eredményeiket a Chronobiology International folyóiratban pénteken, június 16-én megjelent tanulmányukban ismertették.
Az utánkövetéses vizsgálat egy 1981-ben végzett felmérés résztvevőinek hosszú távú kórtörténetét elemezte – írja a Live Science. Kiderült, hogy azoknál a résztvevőknél, akik kezdetben egyértelműen este aktív embernek vallották magukat, 21 százalékkal nagyobb volt a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata azoknál, akik az egyértelműen reggeli emberekhez sorolták magukat.
Mivel azonban az első elemzés csak a résztvevők életkorát és nemét vette figyelembe, a kutatók lefuttattak egy második elemzést, amely már olyan a halálozási kockázatot befolyásoló tényezőket is figyelembe vett, mint a testtömegindex (BMI), az éjszaki alvás átlagos időtartama, az iskolai végzettség, a krónikus betegségek, az alkoholfogyasztás és a dohányzás mértéke. Ez alapján az éjjeli baglyok általános többlethalálozási kockázata mindössze 9 százalékra csökkent.
Az életkor és a nemek közötti különbségek alapján a kutatók arra jutottak, hogy az alkohollal kapcsolatos betegségek és az alkoholmérgezés miatti halálozás aránya 92 százalékkal volt magasabb volt az éjjeli baglyok körében. A dohányzásnak betudható megbetegedések miatti halálozás pedig 78 százalékkal volt magasabb ebben a kategóriában. Ugyanakkor mindkét kockázat jelentősen csökkent, amikor más életmódbeli tényezőket, köztük az alkohol- és dohányzási szokásokat is figyelembe vették. Ezek az eredmények tovább erősítik azt az elképzelést, hogy leginkább a dohányzás és az alkoholfogyasztás, nem pedig az éjszakázás növeli az éjszakai baglyok halálozási kockázatát – állapították meg a tanulmány szerzői.
Az ugyanakkor a Live Science-nek nyiltakozó Kaprio szerint továbbra sem egyértelmű, hogy az éjszakázós életvitel miért van összefüggésben a súlyosabb dohányzással és alkoholfogyasztással. A kétféle kronotípus tevékenységeiben mutatkozó esetleges különbségeken túl az egyik magyarázat az lehet, hogy vannak olyan gének, amelyek hajlamosítanak arra, hogy valaki egyszerre éjjali bagoly és nagyivó.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: