A természet és a technológia kapcsolatára reflektáló művész, Alexandra Daisy Ginsberg számos szakértővel együtt dolgozta ki a Pollinator Pathmaker nevű, kerttervező, mesterséges intelligencián alapuló algoritmust, amelyik kifejezetten a rovarok szemszögéből tervezi meg a kerteket, és az a célja, hogy maximalizálja a számos kutató szerint rohamosan csökkenő számú beporzók mennyiségét.

Ginsberg digitális festményei segítségével bárki megtervezheti a méhekre, dongókra és pillangókra szabott kertjét. Ehhez meg lehet adni a talaj fajtáját, a fényviszonyokat, a kert méretét vagy azt, hogy milyen fokú legyen a területen a fajok diverzitása. Amikor pedig a virtuális kert elkészül, a „pollinator vision” mód segítségével a beporzók szemszögéből repülhetünk el a növények fölött. Ha pedig kész a kert, letölthetőek a kert megvalósításához szükséges útmutatók, hogy a műremeket meg is lehessen valósítani.

A Pollinator Pathmakert persze mi is kipróbáltuk, és eddig az egyetlen szépséghibája, hogy Magyarország nincs a kiválasztható területek között - a legközelebbi Ausztria vagy Csehország, ahova kertet tervezhetünk. Az alábbi, 15x15 méteres, semleges Ph-értékű talajra tervezett, sokféle növényt tartalmazó kertet az osztrák körülményekre optimalizálta az algoritmus.

A biodiverzitással és rovarokkal foglalkozó kutatók már évek óta kongatják a vészharangot: kutatások szerint bizonyos térségekből a repülő rovaroknak akár a háromnegyede is eltűnhetett. Korábban mi is írtunk arról, hogy a méhpopulációk például a 2000-es évek második felében kezdek drámai mértékben fogyatkozni: ebben az időszakban az északi féltekén egymás követték az akár a méhek 90 százalékának eltűnését eredményező kolóniaösszeomlások (Colony Collapse Disorder; CCD). A magyar szaknyelven elnéptelenedés-szindrómának nevezett jelenség során méhcsaládok tízezrei váltak köddé világszerte.

Ginsberg reményei szerint projektje segítheti ezeknek a számoknak a mérséklődését. A német művész a virtuális kerttervezésből nemrég a LAS Art Foundation non-profit csoport meghívására valóságos vizekre evezett: a berlini Természettudományi Múzeum kertjét terveztette meg az algoritmussal és mindenkit arra bátorít, hogy csatlakozzon a projekthez. A tervek szerint a beporzókra szabott, óriási kert 722 négyzetmétert fed majd le a német fővárosban, és több mint 7000 növényt foglal majd magába, amelyek 2026 novemberéig biztosan a helyükön maradnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: