Emberáldozatokhoz használt obszidiánkéseket találtak az ősi maja város, Kulubá főterén
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Áldozati oltárra, valamint a közelében 16 áldozati késre bukkantak mexikói régészek az ősi maja város, Kulubá főterének feltárása során, írja az Ancient Origins. A kések közül 13-at obszidiánból készítettek és az áldozati oltár mellett az istenek tiszteletére helyezhették el. Az emberáldozatok bemutatása a maja kultúra szerves részét képezte.
Az állatok és az emberek, különösen a foglyok, önkéntesek és gyermekek feláldozását főpapok végezték, gyakran olyan áldozati oltárokat használva, mint amilyet Kulubában fedeztek fel. A dobogó szívet direkt erre a célra készített késekkel vágták ki az áldozatokból. A műveletet precíz, pontos mozdulatokkal végezték az anatómiából magasan képzett főpapok, így képesek voltak akár a halál sebességét is szabályozni.
A maják hittek abban, hogy az áldozatok bemutatásával az aszályt és az áradásokat befolyásoló istenek kedvére tudnak tenni, valamint úgy vélték, ezekre szükség van a kozmikus harmónia megtartása érdekében.
A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) kutatói az ásatások végeztével megállapították, hogy az obszidiánból készített késeket közvetlenül nem az áldozáskor használhatták. A mellkas megnyitásához más eszközöket alkalmaztak, így az obszidiáneszközöket az istenek tisztelete miatt helyezhették el az oltár közelében.
A maja civilizáció Délkelet-Mexikótól Guatemala, Belize, El Salvador és Honduras területére terjedt ki. Az INAH szerint a Kulubá-lelőhely (a mai Tizimín település területén) i.sz. 600 és 1050 között virágzott, mielőtt a 16. században a spanyol hódítók érkezésével végleg összeomlott. A város lakóházakból, egy központi közösségi főtérből és egy 6,1 méter magas, 54,9 méter hosszú és 14,9 méter széles palotából állt. A főtéren találták meg az oltárt és a késeket, amiket a régészek szerint nem az áldozatok kivégzésére, hanem hétköznapi faragási, vágási feladatokra használhattak.
Az obszidiánt a maja kultúra igen nagyra értékelte, a guatemalai obszidián a maja civilizáció művészeti, vallási és mindennapi életében is fontos szerepet játszott.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Maradványaiban is pazar a Yucatán-félszigeten feltárt 1500 éves maja város
Az időszámítás utáni 600 és 900 között virágzó település palotái és szakrális építményei fejlett technológiáról tanúskodnak. Az ásatások eredményei szerint a város lakói a mezőgazdálkodás mellett a halászat mesterségét is magas fokon művelték.
Sokkal feljettebb volt a maja civilizáció infrastruktúrája, mint eddig gondolták
A felszín alatti rétegekben megbúvó emlékeket láthatóvá tevő új kutatás szerint az ókori civilizáció jóval fejlettebb volt, mint feltételezték.
Megtalálták a maja naptár legkorábbi bizonyítékát egy piramis rejtett kamrájában
A guatemalai San Bartolo piramis 2300 éves falfestménytöredékei között találtak rá a hetedik napot egy szarvassal ábrázoló írásjelre, így 200 évvel korábbra tolódott a maja naptár használatának legkorábbi tárgyi bizonyítékának származási ideje.