Veszélyesen felkészületlenek a skandináv államok a globális felmelegedés szélsőségeivel, de leginkább a nyári hőhullámokkal szemben – állítja egy a Conversation oldalain ismertetett új kutatás.

Az Oxfordi Egyetem kutatói a Nature Sustainability folyóiratban pénteken, július 14-én megjelent tanulmányukban részletezik azokat a modellszámításokat, amelyek szerint az észak-európai országokban más régiókhoz képest már egy mérsékeltebb hőmérséklet-emelkedésnek is súlyos hatása lesz.

A globális átlaghőmérséklet 1,5-2 Celsius-fokos emelkedésével ugyan Afrikában emelkedik meg a valamilyen hűtést igénylő napok száma – egy évben akár 250 nap is ilyen lehet a szubszaharai övezetben. A relatív változás azonban nem Közép-Afrikában, hanem Svájctól az Egyesült Királyságon át Norvégiáig terjedő észak-európai régióban lesz a legnagyobb – állítják a kutatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

2023 nyara lehet a legforróbb nyár, amit valaha mértek, és ez még csak a kezdet

Dippold Ádám tudomány 2023. július 12.

A klímaváltozás és az El Niño együttes hatása miatt sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok, de ami most még különlegesnek hat, a következő generáció számára hétköznapi lesz.

Rekordot dönt a hőség Észak-Európában

Qubit.hu tudomány 2021. július 6.

34,3 Celsius-fokot mértek Norvégiában a 70-ik északi szélességi fok felett fekvő Banak mérőállomáson.

Meddig bírja az emberi test a felmelegedést?

Vajna Tamás tudomány 2021. július 15.

A globális klímamodellekben előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell olyan forrósággal kalkulálni, amely tartóssá válva ellehetetlenítheti az emberi életet. Nagyon nem mindegy, hogy a hőség mekkora páratartalommal párosul.