Százezer éve nem volt olyan meleg a Földön, mint a múlt héten – mondta Jennifer Francis klímakutató, a Woodwell Climate Research Center kutatója a CNN-nek. Bár rögzített mérések csak a 20. század közepétől állnak a kutatók rendelkezésére, a jégtakarók és a korallzátonyok vizsgálatából rekonstruálható, hogy milyen időjárás uralkodhatott évszázadokkal vagy évezredekkel ezelőtt. A mostani rekordok nem sokáig lesznek majd érvényben: Friederike Otto, a brit Grantham Institute for Climate Change and the Environment klímakutatója szerint a közeljövőben újabb rekordokra kell számítani, mert a Csendes-óceán hőmérsékletének változása által okozott éghajlati jelenség, az El Niño még a kezdeti időszakában jár.

Nem a rekord az érdekes

A hőmérsékleti rekordok látványos jelei a felmelegedésnek, de nem ezek okozzák a valódi problémát. Gavin Schmidt, a Nasa Goddard Űrközpontjának igazgatója szerint míg korábban a NOAA, a NASA és más szervezetek is némi késéssel hozták nyilvánosságra a hőmérsékleti adatokat, most már szinte azonnal hozzáférhetők, a médiafigyelem miatt pedig szélesebb rétegekhez juthatnak el az információk. Otto szerint ez még csak az olvadó jéghegy csúcsa: a felmelegedés már eddig is jóvátehetetlen károkat okozott az egyes ökoszisztémáknak, arról nem is beszélve, hogy a meleg az embernek is rosszat tesz.

A Barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet felmérései szerint a tavalyi rekordhőség közel 62 ezer ember halálát okozta Európában. Chloe Brimicombe, a Grazi Egyetem klímakutatója szerint ez arra is rámutat, hogy a jövőben alaposabban fel kell készülni az extrém hőség okozta károk csökkentésére, ez pedig javarészt állami feladat: kortól, nemtől és társadalmi státusztól függően nem mindenkit egyformán érint. Ha ebben nem történik előrelépés, a hőség minden nyáron 68 ezer európai korai halálát okozza majd, ez a szám pedig 2040-re a 94 ezret is elérheti majd.

Nyáron meleg van, nem?

Az, hogy nyáron meleg van, természetes és nem is túl meglepő, de nem mindegy, hogy mennyire van meleg. A hőmérsékleti rekordok egymást követő megdőlését az ENSZ is aggasztónak nevezte, és bár a Meteorológiai Világszervezet (WMO) már korábban jelezte, hogy öt éven belül biztosan megdől a globális melegrekord, a szervezet főtitkára, Petteri Taalas szerint ideje megkongatni a vészharangot, és elkerülni, hogy a klíma elviselhetetlenné váljon. Ezzel nincs egyedül: Otto és Schmidt is arra figyelmeztettek, hogy bár a légköri szén-dioxid mennyisége és az El Niño együttes hatása miatt a mostani rekordok nem meglepőek, de attól még nem is lesznek kevésbé aggasztóak, igaz, a kiszámítható események azt is jelentik, hogy elvileg könnyebben fel lehetne készülni a hőség okozta egészségügyi és egyéb kockázatokra.

Az El Niño

Az egyik olyan hatás, ami miatt számítani lehetett a hőségre, az El Niño. Véget ért az ENSO (El Niño – Déli Oszcilláció) nevű, a tengerfelszín hőmérsékletét és a légnyomást befolyásoló ciklus hideg fázisa, a La Niña, ami miatt néhány fokkal hűvösebb volt az elmúlt években, mint amikor ez a hatás nem érvényesül. A most beköszöntő meleg fázis, az El Niño Európa körül 1-2 fokkal növelheti a tengerek hőmérsékletét, emiatt pedig itt is melegebb nyárra kell készülni, mint a korábbi átlag. A hőmérséklet emelkedésével felgyorsul az óceánok párolgása is, a vízgőz pedig az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz.

Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője szerint ez nem csak azokat érinti, akik a Csendes-óceán közelében élnek: mivel minden mindennel összefügg, az sem mindegy, hogy a sarkvidéken milyen hőmérsékleti viszonyok vannak, ezek ugyanis az egész világ, így Magyarország időjárását is jelentősen befolyásolják. Gál szerint az egész meteorológiai rendszerben átalakulás zajlik le, ami miatt egyfelől némileg bizonytalanabbá válhatnak a meteorológiai előrejelzések, másfelől pedig egyre több trópusi éjszakára számíthatunk Magyarországon is. 2021 és 2050 között, vagyis most, 10-20 napon keresztül is számíthatunk olyan napokra, amikor még éjszaka sem csökken 20 fok alá a hőmérséklet.

Ezért az El Niño csak részben felelős: az óceánok hőmérsékletének emelkedése csak rátesz egy lapáttal az ember okozta klímaváltozás hatásaira. Míg az előbbi természetes folyamat, amin nem lehet változtatni, az emisszió visszafogása egyre sürgetőbbnek tűnik: Magyarország példájánál maradva akkor, ha nem csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, az évszázad végére akár 50 trópusi éjszakával is számolhatunk, vagyis a fél nyarat agyrohasztó hőségben kellene töltenünk.

Most kell lépni

A kibocsátás visszafogása sürgetőbb, mint eddig bármikor. Carlo Buontempo, az Európai Unió éghajlatváltozási szolgáltatása, a Copernicus igazgatója szerint ami a klímát illeti, teljesen ismeretlen területre tévedtünk: egyelőre nehéz megjósolni, hogy a felmelegedésnek és az antarktiszi jégtakaró minden eddiginél nagyobb veszteségeinek milyen hatásai lesznek a világ időjárására.

Buontempo szerint a minden eddiginél melegebb június fél fokkal volt melegebb, mint egy átlagos, ami hatalmas különbség: a hasonló hőmérsékleti rekordok általában egytized vagy egy század fokkal szokták felülmúlni a sokéves átlagot, nem ennyivel. Peter Stott, a brit Meteorológiai Szolgálat meteorológusa szerint ez azt is jelentheti, hogy a klímaváltozás sokkal kevésbé lineáris pályát követ, mint korábban hitték, így a hőhullámok is intenzívebbek lehetnek, mint ahogyan azt a korábbi modellek alapján feltételezték.

Az eddigi mérések alapján elképzelhető, hogy nemcsak a június, hanem az egész év is rekordot dönt majd: ennek májusban a Berkeley Earth elemzése 54 százalékos esélyt adott. Peter Stott, az intézet vezető elemzője szerint erre még júliusban is komoly esély van: sokkal valószínűbb, hogy 2023 nyara lesz a legforróbb, amit valaha mértek, mint az, hogy nem.

Alkalmazkodási stratégiák

Stott, Otto, Taalas és Buontempo is egyetért benne, hogy a legfontosabb lépés az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a zéró emisszió elérése és a fosszilis üzemanyagoktól történő megválás, de könnyen lehet, hogy még ez sem lesz elég. Stott szerint a klímakutatók már évtizedek óta kongatják a vészharangot, de senki sem figyelt rájuk eléggé: ami most történik, az ugyan félig-meddig megjósolható volt, de a kutató és társai még ennél is rosszabb forgatókönyvekre számítanak. Az extrém időjárási jelenségek mindennapivá válnak.

A Másfélfok cikke szerint egy 2020-ban született ember globális átlagban 2-7-szer több szélsőséges időjárási eseményt fog átélni, mint az 1960-ban születettek, és ez még akkor is így lesz, ha a világ országai teljesítik a jelenleg vállalt klímapolitikai ígéreteiket. Ha nem mérsékeljük az emberi kibocsátást, a legfiatalabb alfa generáció tagjai 29-szer több hőhullámot és hétszer annyi aszályt fognak megtapasztalni, mint a szépszüleik vagy korábbi felmenőik. Az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete, az IPCC jelentése szerint nem is lesz elég, ha a világ országai csökkentik az emissziót: ki kell dolgozni az alkalmazkodási stratégiákat is.

Ez már nem a jövő

A jelentés szerint ahhoz, hogy megvalósulhasson a párizsi klímaegyezményben rögzített 1,5 fokos cél, a Föld országaiban 2035-ig 48 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást a 2019-eshez képest. Stott szerint a mostani extrém hőség csak ízelítő ahhoz képest, ha nem sikerül visszafogni az kibocsátást. Jennifer Francis sem számít túl sok jóra: szerinte a jövőben egyre több, extrém időjárási eseményre kell számítani, amit az emberi tényezőn túl a természetes El Niño csak tovább erősít. A kutató szerint az eddigi megfigyelések alapján az is valószínű, hogy a jelenség nem csak a nyár időjárását, hanem a télit is megváltoztatja, és éppen az előnyére.

A legtöbb, amit javasolni tud, az az, hogy készüljünk fel a meglepetésekre. Otto sem túl bizakodó, de egy előnye lehet az észveszejtő hőségnek: arra számít, hogy az összes eddigi rekord megdőlése végre felhívja az emberek és a döntéshozók figyelmét arra, hogy a klímaváltozás valós fenyegetést jelent, és nem valamikor a távoli jövőben, hanem éppen most, a szemünk előtt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: