A Bét Semes melletti Te’omim-barlangról a tizenkilencedik század óta úgy tartják, hogy az itteni víz jó a terméketlenség ellen: egy meddő nő, miután merített és ivott belőle, ikerpárnak adott életet. A Jeruzsálemtől nagyjából harminc kilométerre található barlangban nem ez volt az egyetlen csoda, az első, 1873-as feltárások óta rengeteg régészeti lelet került elő innen. Az érmék és csontok alapján úgy tűnik, hogy a Bar Kohba-felkelés idején a rómaiak ellen lázadó zsidók egy csoportja is itt húzódott meg – és itt is érték utol őket a katonák. Bar Kohbának, a júdeai hadvezérnek egyébként csak Magyarországon van köze a barkochbához, méghozzá valószínűleg egy színdarab miatt keresztelték el így a játékot, de ez most mellékes.

A barlangban található tárgyak többsége a 2-4. század között készült. Egy 2009-es ásatáson több sértetlen olajlámpást találtak, amelyeket nehezen elérhető helyekre, sziklahasadékokba rejtettek. A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint nem véletlen, hogy így eldugták a lámpásokat, ezek elsődleges célja ugyanis nem az volt, hogy lássanak velük a sötétben, hanem halottidéző szertartásokhoz használták őket. 2010 és 2016 között 120 lámpást tártak fel.

Tiltott mesterkedések

Néhány esetben a lámpások mellett korábban készült edénytöredékeket, fegyvereket és koponyákat találtak, valószínűleg azokét, akikkel az ide járók megpróbáltak kapcsolatba lépni. A hasadékokban talált tárgyak némelyike a bronzkorból származott, a melléjük helyezett érmék és lámpások tanúsága szerint ezeket később megbolygatták, amikor elhelyezték őket. A hasadékokban a koponyákon kívül más csontokat nem találtak.

A korabeli nekromanciában a kutatók szerint három célból alkalmaztak koponyákat: az egyik varázslat megnémította a holtakat, feltehetően azért, hogy a többi nekromanta ne faggathassa őket, egy másik viszont szóra bírta őket. Ahhoz, hogy a túlvilág védelmet biztosítson a varázsló számára, egy szamárkoponya kellett, a lámpások pedig abban segítettek, hogy a túlvilági szellemek átjöhessenek az élők világába.

A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány szerzői, Eitan Klein és Boaz Zissu szerint a hasadékokban talált fegyvereket nem élő áldozatok bemutatására használták: úgy tartották, hogy a szellemek félnek a fémtől, ezért védelemül szolgáltak a barlangba merészkedők számára.

Az emberáldozatokat a Római Birodalomban 97-ben tiltották be, 357-ben pedig a nekromancia is tiltólistára került – a holtakkal való kvaterkázást II. Constantius római császár épp azért tiltotta be, mert tartott tőle, hogy ellene fordítják a tudományt. A varázslókra halálbüntetés várt, ezért is rejthették el ilyen alaposan a lámpásaikat: Klein és Zissu szerint több esetben is hosszú botokkal tolhatták be a hasadékokba a lámpásokat és egyebeket, a lyukat pedig törmelékkel álcázták.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Hogyan csináljunk esőt?

Dippold Ádám majom 2022. augusztus 11.

Ha nincs kéznél varázsló, segít a kovakő, a lábas, a vesszőnyaláb, az ostor kővel a végén, a fenyőliget vagy a jól bevált esőtánc. Hasznos tippek, trükkök, praktikák aszály idejére.

Halloweenkor a démonok köztünk járnak. De kik azok a démonok?

Dippold Ádám tudomány 2021. november 1.

A kelta-keresztény és főleg az angolszász hagyomány úgy tartja, hogy október utolsó napján szellemek, halottak és démonok járják a földet, ezért is szokás a világ egy részén jelmezt ölteni vagy egyéb népszokásokkal védekezni a gonosz ellen. A szellemekről nagyjából sejtjük, hogy micsodák, a halottakat nem kell magyarázni, de hogy kerülnek a keresztény kultúrkörbe a démonok?

Megtalálták a bochniai boszorkányokat

Dippold Ádám tudomány 2021. január 26.

Két megégett csontvázra bukkantak Lengyelországban, a régészek szerint a holttestek az 1679-ben elítélt és megégetett boszorkányokhoz tartozhatnak, akiket egy gyerek meggyilkolásával vádoltak. A perben három nőt ítéltek el, így a kutatók azt feltételezik, hogy van még egy csontváz ott, ahol ezeket találták.