Gareth Jones, a Bristoli Egyetem ökológusa szerint régóta közismert, hogy a biogazdaságokban általában nagyobb a biodiverzitás, mint a hagyományosakban, az erre történő átállás folyamatát azonban eddig kifejezetten a biodiverzitás szempontjából eddig még nem vizsgálták.

Egészen eddig: egy nemzetközi kutatócsoport most a ciprusi citromligetek biodiverzitását tanulmányozta az átmeneti és az azt követő periódusban.

A Bristoli, Göttingeni és Exeteri Egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy hiába növekszik a biodiverzitás a biogazdaságokban, az átállás nem épp zökkenőmentes, legalábbis a denevérek számára biztosan nem az. A szakemberek szerint az átmeneti időszaknak három rovarevő denevérfaj látta a kárát, de hogy miért épp ezeket az állatokat érintette a legérzékenyebben a váltás, azt még csak találgatni tudják.

Hosszabb távon beválik

Penelope Fialas, az Exeteri Egyetem biológusa szerint az eredmény azért is meglepő, mert korábban úgy gondolták, hogy a biológiai gazdálkodás előnyei rögtön, átmeneti időszak nélkül megmutatkoznak, legalábbis ami a biodiverzitást illeti. A vizsgált négy denevérfaj közül három aktivitása csökkent, az átállást leginkább a fehérszélű törpedenevérek (Pipistrellus kuhlii) és az alpesi denevérek (Hypsugo savii).

A már bejáratott biogazdaságok vizsgálatából az is kiderült, hogy az aktivitás visszaesése nem maradandó: a már régebb óta működő földeken ezek a denevérfajok is jobban érezték magukat. Jones és Fialas szerint az eredményeik azt is jelentik, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az átmeneti időszakokra, és lehetőleg ügyelni kell arra, hogy az egy területen lévő földek ne ugyanakkor térjenek át a biogazdálkodásra, így hagyjanak időt arra, hogy az itt élő állatok alkalmazkodhassanak a megváltozott körülményekhez.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A Magyarországon is honos törpedenevérek a Föld mágneses tere alapján vándorolnak száz kilométereket

Vajna Tamás tudomány 2023. május 31.

Mostanáig nem igazán tudta senki, hogy miként tájékozódnak hosszútávú repüléseik során a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén rendszeresen megfigyelhető Pipistrellus pygmaeus nevű szárnyas emlősök.

A vegyszerezést kiváltó módszerekkel győznének a zöldek az újra fellángoló európai glifozátháborúban

Vajna Tamás tudomány 2023. március 9.

Az Európai Parlament zöld frakciója által támogatott, csütörtökön közzétett szakértői jelentés szerint ma már nem igaz, hogy a világ legnépszerűbb gyomirtó szere nélkül nem lehet az élelmiszeripart kiszolgáló mezőgazdálkodást folytatni.

Folytatódik a nagy európai glifozátháború

Vajna Tamás tudomány 2023. július 21.

Az európai talajok 45 százaléka glifozáttal vagy annak bomlástermékeivel szennyezett. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a tagállamokra bízza, hogy meghosszabítják-e a vitatott gyomirtó hatóanyagának engedélyét.