Megszenvedik az organikus átállást a ciprusi denevérek
Gareth Jones, a Bristoli Egyetem ökológusa szerint régóta közismert, hogy a biogazdaságokban általában nagyobb a biodiverzitás, mint a hagyományosakban, az erre történő átállás folyamatát azonban eddig kifejezetten a biodiverzitás szempontjából eddig még nem vizsgálták.
Egészen eddig: egy nemzetközi kutatócsoport most a ciprusi citromligetek biodiverzitását tanulmányozta az átmeneti és az azt követő periódusban.
A Bristoli, Göttingeni és Exeteri Egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy hiába növekszik a biodiverzitás a biogazdaságokban, az átállás nem épp zökkenőmentes, legalábbis a denevérek számára biztosan nem az. A szakemberek szerint az átmeneti időszaknak három rovarevő denevérfaj látta a kárát, de hogy miért épp ezeket az állatokat érintette a legérzékenyebben a váltás, azt még csak találgatni tudják.
Hosszabb távon beválik
Penelope Fialas, az Exeteri Egyetem biológusa szerint az eredmény azért is meglepő, mert korábban úgy gondolták, hogy a biológiai gazdálkodás előnyei rögtön, átmeneti időszak nélkül megmutatkoznak, legalábbis ami a biodiverzitást illeti. A vizsgált négy denevérfaj közül három aktivitása csökkent, az átállást leginkább a fehérszélű törpedenevérek (Pipistrellus kuhlii) és az alpesi denevérek (Hypsugo savii).
A már bejáratott biogazdaságok vizsgálatából az is kiderült, hogy az aktivitás visszaesése nem maradandó: a már régebb óta működő földeken ezek a denevérfajok is jobban érezték magukat. Jones és Fialas szerint az eredményeik azt is jelentik, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az átmeneti időszakokra, és lehetőleg ügyelni kell arra, hogy az egy területen lévő földek ne ugyanakkor térjenek át a biogazdálkodásra, így hagyjanak időt arra, hogy az itt élő állatok alkalmazkodhassanak a megváltozott körülményekhez.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: