2,9 milliárd éve gleccserek boríthatták a mai Dél-Afrikát
A fiatal Föld éghajlatváltozásairól eddig viszonylag kevés bizonyítékot tartott számon a földtörténeti szakirodalom. A Johannesburgi és az Oregoni Egyetem kutatói az ősi kőzetekben található relatív oxigénizotóp-koncentrációk alapján most azt állítják, hogy 2,9 milliárd évvel ezelőtt már hatalmas összefüggő gleccserek borították a bolygó felszínét – írja a Live Science.
Az Európai Geokémiai Társaság idei kongresszusán bemutatott kutatási eredmények a világ legnagyobb dél-afrikai aranylelőhelyei alatt található kőzetek vizsgálatából származnak. „A dél-afrikai aranylelőhelyek közelében rendkívül jól megőrződött gleccserlelőhelyeket találtunk. Ez azon kevés területek egyike, amelyek meglehetősen érintetlenül és változatlanul maradtak fenn a Föld korai korszakából. Ezek a lerakódások megkövesedett gleccsermorénák, amelyek alapvetően a gleccserek által a fokozatos olvadás és összehúzódás során hátrahagyott törmelékek. Ezek a valaha talált legrégebbi moréna lerakódások. A kőzetek oxigénizotóp-vizsgálata alapján azt találtuk, hogy ezekben a kőzetekben nagyon alacsony az oxigén 18-as és nagyon magas a 17-es izotópjának koncentrációja, ami arra utal, hogy a morénák jeges környezetben keletkeztek, vagyis ezek a Földön eddig felfedezett legősibb gleccserek”– idézi a lap Ilya Bindemant, az Oregoni Egyetem professzorát.
A kutatók több lehetséges magyarázatot is felvetettek. Axel Hofmann, a Johanesburgi Egyetem professzora szerint lehet, hogy a vizsgált terület annak idején közel volt a Föld déli pólusához, de az sem kizárt, hogy 2,9 milliárd évvel ezelőtt a légkör rendkívül alacsony szén-dioxid- és metánkoncentrációja miatti fordított üvegházhatás miatt a bolygó a hógolyó-korszakát élte. Ha az utóbbi igazolódna, az egyben azt is jelentené, hogy sikerült megtalálni a legkorábbi lehűlési időszak bizonyítékait.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: