2,9 milliárd éve gleccserek boríthatták a mai Dél-Afrikát
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A fiatal Föld éghajlatváltozásairól eddig viszonylag kevés bizonyítékot tartott számon a földtörténeti szakirodalom. A Johannesburgi és az Oregoni Egyetem kutatói az ősi kőzetekben található relatív oxigénizotóp-koncentrációk alapján most azt állítják, hogy 2,9 milliárd évvel ezelőtt már hatalmas összefüggő gleccserek borították a bolygó felszínét – írja a Live Science.
Az Európai Geokémiai Társaság idei kongresszusán bemutatott kutatási eredmények a világ legnagyobb dél-afrikai aranylelőhelyei alatt található kőzetek vizsgálatából származnak. „A dél-afrikai aranylelőhelyek közelében rendkívül jól megőrződött gleccserlelőhelyeket találtunk. Ez azon kevés területek egyike, amelyek meglehetősen érintetlenül és változatlanul maradtak fenn a Föld korai korszakából. Ezek a lerakódások megkövesedett gleccsermorénák, amelyek alapvetően a gleccserek által a fokozatos olvadás és összehúzódás során hátrahagyott törmelékek. Ezek a valaha talált legrégebbi moréna lerakódások. A kőzetek oxigénizotóp-vizsgálata alapján azt találtuk, hogy ezekben a kőzetekben nagyon alacsony az oxigén 18-as és nagyon magas a 17-es izotópjának koncentrációja, ami arra utal, hogy a morénák jeges környezetben keletkeztek, vagyis ezek a Földön eddig felfedezett legősibb gleccserek”– idézi a lap Ilya Bindemant, az Oregoni Egyetem professzorát.
A kutatók több lehetséges magyarázatot is felvetettek. Axel Hofmann, a Johanesburgi Egyetem professzora szerint lehet, hogy a vizsgált terület annak idején közel volt a Föld déli pólusához, de az sem kizárt, hogy 2,9 milliárd évvel ezelőtt a légkör rendkívül alacsony szén-dioxid- és metánkoncentrációja miatti fordított üvegházhatás miatt a bolygó a hógolyó-korszakát élte. Ha az utóbbi igazolódna, az egyben azt is jelentené, hogy sikerült megtalálni a legkorábbi lehűlési időszak bizonyítékait.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Sosem láttak még olyan kevés tengeri jeget az Antarktisz körül, mint idén
Hónapok óta rekordalacsony a kontinens körüli tengeri jég kiterjedése, de még nem tudni, mekkora ebben a klímaváltozás szerepe. A tengeri jég eltűnése mindenesetre destabilizálhatja az antarktiszi jégtakaró egyes részeit.
Így nézett ki a Föld 20 ezer éve
Mamutsztyepp, permafroszt és gleccserek olvadékvizét szállító folyók tarkították az országot az utolsó eljegesedési maximum idején, amikor a bolygó szárazföldjeinek 25 százalékát jég borította.
Matthias Huss: Az ezredforduló óta a svájci gleccserek egyharmadát elveszítettük
A svájci gleccserkutató program vezetője a Qubitnek elmondta, hogy csak tavaly az Európa vízgazdálkodásának szempontjából kulcsfontosságú svájci gleccserek jegének további 6 százaléka olvadt el. Hogy megmaradnak-e legalább a nagyobbak, az attól függ, mennyire sikerül mérsékelni a felmelegedést.