Az utakat és a házakat is akkumulátorrá alakíthatja az új szuperbeton
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
„A leggyakrabban használt ember alkotta anyagot, a betont kombináljuk korommal, amely annyira ismert történelmi matéria, hogy még a Holt-tengeri tekercseket is ilyennel írták” – nyilatkozta az Independetnek Admir Masic, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora azután, hogy hétfőn a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent a kutatócsoportja által kifejlesztett skálázható szuperkondenzátort bemutató tanulmány.
Az MIT hétfői sajtóközleménye szerint a kutatócsoport által kifejlesztett új szuperkondenzátorok kulcsa egy új módszer, amellyel a még folyékony betonban fraktálszerű vezetékhálózatot alakítanak ki koromból, amely megszilárdulva kis térfogaton is hatalmas felületet alkotva elektródaként szolgál. A speciális eljárással létrehozott, a legegyszerűbb elektrolitokkal, például kálium-kloriddal turbósított matéria megfelelő szigeteléssel ellátva nagy kapacitású energiatárolóként működik.
A rendszert kifejlesztő MIT-kutatók szerint szuperkondenzátorukat be lehet építeni egy ház betonalapzatába, ahol egy teljes napra elegendő energiát tárolhatna, miközben az alapzat költségeit alig (vagy egyáltalán nem) növelné, és továbbra is biztosítaná a szükséges szerkezeti szilárdságot. De, mint írják, az elektromos hajtásláncú járműveket érintés nélkül töltő úttest is kialakítható az általuk fejlesztett szuperbetonból.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Forró sóolvadékon alapuló technológiával építene akkumulátorokat egy amerikai cég
Az Ambri már a Microsoft adatközpontjainak épít energiatároló rendszert, és tavaly több mint 54 milliárd forinttal támogatták meg a befektetők.
Műbetont emelgető óriásdaruk jelenthetik a zöldenergia-tárolás jövőjét
Az erőművek megállás nélkül termelik az elektromos áramot, de az energia tárolására használt akkumulátorok drágák és környezetszennyezők. A gravitációs energiatárolás elve végtelenül egyszerű: ha egy test magasabb helyre kerül, azzal nő a potenciális energiája, vagyis energiatárolásra alkalmas, míg a test leeresztésével a tárolt energia villamos energiává alakítható.
Itt az energiatárolás jövője: a beton
Ahhoz, hogy mindig legyen áram, szükség van energiatárolókra. Világszinten ezt 95 százalékban szivattyús-tározós vízerőművekkel oldják meg, de mit csináljanak azok az országok, ahol ez nem lehetséges? Betonozzanak!