Forró sóolvadékon alapuló technológiával építene akkumulátorokat egy amerikai cég

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Rengeteg cég próbálkozik új technológiákkal az energiatárolás problémájának megoldására, egyrészt a lítiumion-akkumulátorokhoz kibányászható lítium végessége miatt, másrészt azért, mert a megújuló energiaforrások tárolása jelenleg nehéz és költséges. Az Ambri nevű bostoni startup kalcium és antimon segítségével sóolvadékkal épít akkumulátorokat, amelyekből a tervek szerint nagy kapacitású energiatárolási rendszereket igyekszik felállítani – írta csütörtökön az MIT Technology Review.

Az MIT egyik laboratóriumában 2010-ben végzett kutatás alapján megalapított cég szeptemberben jelentette be, hogy a Microsoft adatközpontjai számára épít energiatároló rendszert, és tavaly több mint 140 millió dollárral (kb. 54 milliárd forint) támogatták meg a befektetők gyártási kapacitásai bővítéséhez. A startup szerint a lítiumion-akkumulátoroknál 30-50 százalékkal lehet olcsóbb ez a technológia az akkumulátor élettartamára vetítve, és a sóolvadékból készített akkumulátorok több mint 80 százalékos hatékonyságot érhetnek el, vagyis az akkumulátor töltésére használt energia viszonylag kis százaléka vész el hő formájában. 

Az akkumulátor ötlete az alumíniumgyártáshoz kötődik. Az alumínium olvasztásához hasonló kémiai reakciókat felhasználva az Ambri csapata először laboratóriumi körülmények között állította elő sóalapú energiatárolási rendszerét, majd kálciumra váltott az eredetileg használt magnézium helyett. Az akkumulátor piacra dobása egyelőre azonban várat magára, mert az akkumulátorok igen magas hőmérsékleten működnek – több mint 500 Celsius-fokon, ez pedig korlátozza a használható anyagok körét. Emellett az elmozdulás az ételhordó méretű, egyszerű akkumulátoroktól a konténer-nagyságú rendszerek felé rengeteg kihívást jelent még a cégnek. 

A világ tárolt energiájának több mint 90 százaléka szivattyús tározós vízerőművekben van, ami olcsó és hatékony energiatárolási módszer, azonban hatalmas vízfelületeket igényel. Az energiatárolási kapacitások maradékát jelenleg leginkább a kis léptékű energiatárolásra alkalmas akkumulátorok teszik ki, és valószínűleg ezek kapacitás-növekedése fogja a következő évtizedekben hajtani az energiatárolási piac növekedését. Manapság a lítiumion-akkumulátorok a leginkább elterjedtek, ezek vannak az okostelefonokban és az elektromos autókban is. 

Annak ellenére azonban, hogy a lítiumion-akkumulátorok az évtizedek során olcsóbbak lettek, még mindig drágák, ha nagy léptékű energiatárolásról van szó, a megépítésükhöz szükséges lítium végessége miatt az áruk pedig a jövőben tovább emelkedhet. Ezen kívül amiatt is drágák lennének, mert 5-10 évente le kellene cserélni őket. 

Az energiatárolási nehézségek miatt rengetegen gondolkodnak alternatív technológiákban. Az amerikai űrügynökség, a NASA például kifejlesztett egy új típusú, nagy teljesítményű akkumulátort, amely a kutatók szerint akár teljesen elektromos repülőgépek meghajtására is alkalmas lehet. A találmány a szilárdtest-akkumulátorok technológiájára épül, amelyek több energiát tárolnak és könnyebek is, mint a lítiumion-akkumulátorok. De vannak már műanyag-alapúak is, egy másik startup pedig sűrített szén-dioxiddal próbálkozik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: