Nő volt a Scilly-szigeteken eltemetett vaskori harcos
Az Angliában feltárt vaskori sírokban néha kardot, néha tükröt találtak, de a kettőt együtt soha – egészen 1999-ig, amikor a régészek egy különös sírt tártak fel a Scilly-szigeteken. A szigetek talaja nem kedvezett a maradványok épségének, ezért a csontváz vizsgálatából nem lehetett megállapítani az elhunyt nemét, mindenesetre a sír a szigetek leggazdagabb vaskori leletanyagát tartalmazta, így bizonyára jelentős személyt temethettek ide időszámításunk előtt 50 környékén.
A gondot a csontváz rossz állapotán kívül az okozta, hogy a tükröket a korabeli temetkezéseknél inkább a női sírokkal, a kardokat pedig a férfi sírokkal azonosították. A sírban ezek mellett kardöv, egy fibula, egy pajzs és valamilyen szőttes maradványai voltak. A tükör az eddigi legrégebbi, Nagy-Britannia területén előkerült bronztükör.
Fényjelek és rajtaütések
A sírból mindössze 150 grammnyi csontmaradvány került elő, ennek analíziséből már 1999-ben ki tudták mutatni, hogy az illető 20-25 éves korában hunyhatott el. Egy friss kutatás a fogzománc maradványainak vizsgálatából azt is megállapította, hogy a kard ellenére női sírról van szó, az ide temetett fiatal nő pedig valószínűleg különösen tisztelt harcos lehetett.
A tanulmány szerzői szerint az magában még nem meglepő, hogy a szigeteken nők is harcoltak: az apró közösségekben minden kézre szükség volt, ha megtámadták őket. Az már annál meglepőbb, hogy egyetlen hasonló sír sem került elő, ezért azt feltételezik, hogy különösen jelentős alakról lehetett szó, akit azért temethettek el a fegyvereivel és a tükrével együtt, hogy holtában is védelmezze a sziget lakóit, illetve győzelemre vezesse őket a csatában.
A régészek azt feltételezik, hogy nem csak a kardnak, hanem a tükörnek is spirituális és hadászati szerepe volt: ezzel kommunikáltak az istenekkel, de egymással is ezekkel jeleztek a szigetek között, illetve a szigetlakók fényjelekkel koordinálták a rajtaütéseiket.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: