Magyar kutatók tárták fel az erdőirtó tuskógombák hatékonyságáért felelős genetikai mechanizmusokat
A tuskógombák a Föld legidősebb és legnagyobb élőlényei közé tartoznak, egyes kolóniáik korát 8000 évre, méretüket közel 1000 hektárra becsülik. Az Armillaria mellea és más Armillaria-fajok olyan fehérkorhasztó gombák, amelyek képesek a növényi sejtfal minden komponensét – a cellulózt, a hemicellulózt és a lignint – bontani, ráadásul az élő fákat is megtámadják. Azért is számítanak a mérsékelt égövi erdők egyik legpusztítóbb kórokozóinak, mert egész erdőket is ki tudnak irtani, a talajszint alatt túlélő rizomorfjaik miatt pedig hosszú ideig életben maradnak, akadályozva az újraerdősítéseket.
Ezért is számít fontos mérföldkőnek a mikológiában, hogy a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az amerikai Joint Genome Institute, a Soproni Egyetem és az ausztráliai Western Sydney University közös, Nagy László vezette kutatócsoportjának sikerült feltárni a tuskógombák kórokozó képességének genetikai hátterét. Eredményeiket a Nature Microbiology folyóiratban megjelent tanulmány részletezi.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat ismertetője szerint az új genomszekvenálási eljárásokkal, bioinformatikai analízisekkel, kiterjedt génexpressziós és molekuláris biológiai vizsgálatokkal operáló kutatás a világon elsőként derített fényt arra, hogy miféle genetikai mechanizmus segíti az Armillaria-fajokat az élő növények fertőzésében és kolonizációjában.
Korábban is ismert volt, hogy a tuskógombák a sejten kívüli, vagyis extracelluláris enzimrendszereikkel képesek az élő és az elhalt fás növényi részeket nagy hatékonysággal lebontani. A kutatók a növényi biomassza lebontásában részt vevő enzimrendszereket, valamint a tuskógombákra jellemző, enzimekkel kapcsolatos egyediségeket is feltárták.
„Az ausztráliai kollaborációs partner, Jonathan Plett által végzett kísérletek kimutatták, hogy egyes szekretált Armillaria-fehérjék a növényi sejtek elhalását okozzák, így hozzájárulnak a növény kolonizációjához. Mivel az Armillaria-fajokban egyelőre nem működik a genetikai módosítások egyik elterjedt eszköze sem, az ilyen kísérletek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a kórokozás genetikai hátterének feltárásában” – fogalmaz a közlemény.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: