A Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Soproni Egyetem, a Western Sydney University és az amerikai Joint Genome Institute kollaborációja a világon elsőként vizsgálta az Armillaria-fajok szuperképességeit.
A kísérleti eredmények segíthetnek az erdőgazdálkodóknak alkalmazkodni a változó klímához.
Hosszú távú terv készül a Budapesthez tartozó 3600 hektárnyi erdő átfogó kezeléséről.
A gombák és növények szimbiózisát vizsgáló biológusok szerint ugyan létezik a növények gyökereit összekötő micéliumhálózat, de az eddig végzett terepvizsgálatok hiányosak, és a szakirodalom a pozitív hatások felé torzít.
A tarvágásos erdőgazdálkodást nem most éri először kritika: Kaán Károly, a magyar természetvédelem atyja már 1911-ben is az erdők védelmét szolgáló szálalásos vágást szorgalmazta. Csakhogy a reformoknak, mint azt a Fortepan-archívum 20. századi felvételei tanúsítják, sem a két világháború, sem Trianon, sem a szocialista tervgazdálkodás nem kedvezett.
Természetvédő civilek évek óta dokumentálják, mi zajlik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Natura 2000 hálózat oltalma alá tartozó területen.
Az augusztus 5-én életbe lépett kormányhatározat a 2 millió hektár összterületű magyarországi erdők mindegyikére vonatkozik. Szakértők szerint ha csak tüzelőre van szükség, elég lenne az erdőterület negyedét kitevő akácosok kitermelési szabályain könnyíteni, betartva a természetvédelmi és erdészeti törvény előírásait.
Kínai kutatók szerint a növények égéséből származó barna színű, szerves részecskék tízszer nagyobb hatást fejtenek ki, mint eddig gondoltuk.
A klímaválság és a súlyos biodiverzitás-vesztés összetett problémáját nem lehet olyan csodaszerként beállított megoldással elintézni, mint a tömeges faültetés – amit világszerte számos elfuserált fásítási akció bizonyít. Klímakutatók szerint alkalmi fatelepítések helyett hosszú távú ökoszisztéma-gondozásra lenne szükség, amelynek középpontjában a helyi lakosok állnak.
Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai az Őrségi Nemzeti Park területén található erdei életközösségek részletes felmérésével arra keresték a választ, hogy mik azok a szerkezeti elemek, amelyek gazdálkodás mellett is szavatolják a biodiverzitás magas szintű fenntartását.
A biodiverzitás megőrzése és a karbonlábnyom csökkentése egyre nagyobb üzletnek bizonyul: előrejelzések szerint 2050-re évi 200 milliárd dolláros üzletté nőheti ki magát, Észtországban egy cég már most milliókat szánt arra, hogy azért vegyen erdőt, hogy aztán ne termeljék ki belőle a fát.
A több mint ezeréves, őshonos erdők segítségével válhat az ország 2060-ra karbonsemlegessé. A központi tervek szerint 2035-ig 26 százalékkal, vagyis körülbelül egy németországnyi területtel növelnék meg az erdők felületét.
A klímakatasztrófa miatt fellépő hőhullámok, szárazság, az évtizedek óta sűrűsödő erdők és az emberi felelőtlenség együttesen okozza az elmúlt évek legnagyobb erdőtüzeit az Egyesült Államok nyugati partján. A klímakutatók szerint a jövőben csak rosszabbra számíthatunk.
Egy friss kutatás szerint 2016 és 2018 között 49 százalékkal több fa tűnt el Európából, mint az ezt megelőző öt évben, ezért pedig javarészt a fakitermelés tehető felelőssé. Svédországban és Finnországban vágták ki a legtöbb fát.
Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában mezőgazdasági vagy erdős területté alakítják a madarak élőhelyét, hogy ki tudják szolgálni az európai és észak-amerikai fogyasztókat, és erre lassan rámegy a biodiverzitás.