A szilfavész után a kőrishajtás-pusztulás tizedeli a magyar erdőket
Az Ázsiából származó gombafaj fertőzése ellen jelenleg nem létezik hatékony védekezés.
erdőgazdálkodás
Szomjas őzeknek újított fel régi forrásokat a nógrádi vadász, aki a Cserhát erdeiben próbálja megtartani a vizet
A klímaváltozással járó szélsőséges csapadékeloszlás okozta erózió is okozhat komoly vízhiányt, amit érdemes tudományos alapon, valamennyi szakterület bevonásával kezelni – derül ki a Nem víznek való vidék új dokumentumfilmjéből.
Kiszámolták, hogy a trópusi eső aranyat ér
A Leedsi Egyetem kutatói szerint a rendszeres esőzés évente 20 milliárd dolláros hasznot hoz Brazíliának, miközben az erdők védelmére ennek csak a töredékét költik.
A magyarok kétharmada megállítaná a fakitermelést a természetvédelmi területeken
A megkérdezettek túlnyomó többsége azzal a gyakorlattal sem ért egyet, hogy a kivágott fákat a villamosenergiát előállító erőművekben használják fel.
Mit keres egy fenyőerdő a kiszáradófélben lévő Homokhátságon?
A Duna-Tisza közét sújtó ökológiai katasztrófa során felmerült egyik legfontosabb kérdés, hogy szabad-e erdőgazdálkodást folytatni a szárazság által sújtott, mára sztyeppnek minősülő területen. A helyi erdészeti cég terepbejáráson mutatta be a helyzetet a Zöld Gerilláknak és a sajtónak.
Magyar kutatók tárták fel az erdőirtó tuskógombák hatékonyságáért felelős genetikai mechanizmusokat
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Soproni Egyetem, a Western Sydney University és az amerikai Joint Genome Institute kollaborációja a világon elsőként vizsgálta az Armillaria-fajok szuperképességeit.
Átalakulhat a zárt gazdasági erdők mikroklímája, ha különböző alakú és méretű lékeket vágnak bennük
A kísérleti eredmények segíthetnek az erdőgazdálkodóknak alkalmazkodni a változó klímához.
Városierdő-fejlesztési programot dolgoz ki a Pilisi Parkerdő
Hosszú távú terv készül a Budapesthez tartozó 3600 hektárnyi erdő átfogó kezeléséről.
Valóban az erdei gombahálózaton keresztül kommunikálnak egymással a fák?
A gombák és növények szimbiózisát vizsgáló biológusok szerint ugyan létezik a növények gyökereit összekötő micéliumhálózat, de az eddig végzett terepvizsgálatok hiányosak, és a szakirodalom a pozitív hatások felé torzít.
Szívhasogató archív fotókon a magyarországi tarvágások évszázados története
A tarvágásos erdőgazdálkodást nem most éri először kritika: Kaán Károly, a magyar természetvédelem atyja már 1911-ben is az erdők védelmét szolgáló szálalásos vágást szorgalmazta. Csakhogy a reformoknak, mint azt a Fortepan-archívum 20. századi felvételei tanúsítják, sem a két világháború, sem Trianon, sem a szocialista tervgazdálkodás nem kedvezett.
A tarvágás már a tűzifarendelet előtt is gyakorlat volt a többszörösen védett Balatonfüredi-erdőben
Természetvédő civilek évek óta dokumentálják, mi zajlik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Natura 2000 hálózat oltalma alá tartozó területen.
A tűzifarendelet úgy veszélyezteti a pótolhatatlan természeti értékeket, hogy nem enyhít az energiaválságon
Az augusztus 5-én életbe lépett kormányhatározat a 2 millió hektár összterületű magyarországi erdők mindegyikére vonatkozik. Szakértők szerint ha csak tüzelőre van szükség, elég lenne az erdőterület negyedét kitevő akácosok kitermelési szabályain könnyíteni, betartva a természetvédelmi és erdészeti törvény előírásait.
A pusztító tűzvészek füstfelhői is melegítik az Északi-sarkvidéket
Kínai kutatók szerint a növények égéséből származó barna színű, szerves részecskék tízszer nagyobb hatást fejtenek ki, mint eddig gondoltuk.
Nem hárítják el a klímakatasztrófát az elbaltázott erdősítések, sőt még rontanak is a helyzeten
A klímaválság és a súlyos biodiverzitás-vesztés összetett problémáját nem lehet olyan csodaszerként beállított megoldással elintézni, mint a tömeges faültetés – amit világszerte számos elfuserált fásítási akció bizonyít. Klímakutatók szerint alkalmi fatelepítések helyett hosszú távú ökoszisztéma-gondozásra lenne szükség, amelynek középpontjában a helyi lakosok állnak.
A holtfák és a cserjék az erdők biológiai sokféleségének kulcsai
Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai az Őrségi Nemzeti Park területén található erdei életközösségek részletes felmérésével arra keresték a választ, hogy mik azok a szerkezeti elemek, amelyek gazdálkodás mellett is szavatolják a biodiverzitás magas szintű fenntartását.