Jádegyűrűvel eltemetett emberáldozatra bukkantak Mexikóban
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Egy kamaszkorú emberáldozat maradványaira bukkantak Mexikóban: a régészek szerint az 1200 évvel ezelőtt élt fiatal egy áldozati felajánlás része volt. A test összekuporodott pózban, egy nagy urnában volt, az ujján pedig egy, a maja kultúrában szentnek számító, jádéból készült gyűrűt viselt. A sírban egy másik urnában fogadalmi ajándékok, cserépedények kaptak helyet.
A jádét a Kolumbusz előtti Közép-Amerikában a Nappal és a széllel, emellett az élettel és a halállal is azonosították, és rendkívül sokra tartották. A kultúra klasszikus időszakában a drágakövet egyenesen a lélegző lélek megtestesülésének is tekintették, ezért kiemelt szerepet kapott a temetkezési rítusoknál.
Itzamkanac fénykora
600 és 800 között, amikor az áldozatot bemutatták, El Tigre (maja nevén: Itzamkanac) a virágkorát élte, és a maga tízezer lakójával viszonylag jelentős városnak számított. Diego Prieto Hernández, a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) igazgatója szerint a felfedezést további laboratóriumi vizsgálatok is követik majd, ezekből több is kiderülhet az áldozatról, illetve pontosabban is meg tudják határozni, hogy mikorról származik a lelet.
Az ismeretlen jádeköves áldozat nyughelye a 177. sírhely, amelyet a Mayan Train-projekt első szakaszában feltártak, a vasútépítésen eddig emellett 248 berendezési tárgyat, 281,353 cserépdarabot és 55 jelentős, természetes eredetű régészeti helyszínt (barlangot vagy hasonló képződményt) azonosítottak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Maja halálisten szobrára bukkantak Mexikóban
Cizin, a földrengések és a halál istene egy vasúti építkezésen került elő.
Emberáldozatokhoz használt obszidiánkéseket találtak az ősi maja város, Kulubá főterén
Az ősi maja város régészeti szempontból egy kincsesbánya, most pedig fény derült arra is, hogy a főtere egykor kivégzéseknek helyszínéül szolgált.
Friss kutatás visz közelebb a hátborzongató épségben megmaradt lápi múmiák rejtélyéhez
A lindow-i embert megfojtották, agyonverték és átvágták a nyakát, a tollundi embert kötéllel a nyakán, sapkában dobták a mocsárba. A tökéletesen, gyomortartalmukkal együtt konzerválódott holttestek aranybányát jelentenek a régészeknek és a kultúrtörténészeknek.