Maja halálisten szobrára bukkantak Mexikóban
A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) kutatói egy korai klasszikus korból (200-600) származó, 25 centiméter magas kőszobrot találtak egy maja templom, Balamku romjai közelében, Mexikóban. A szobor a legnagyobb hatalmúnak tartott maja halálistent, Cizint ábrázolja.
Cizin, akinek a neve maja nyelven büdöset jelent, az alvilág uralkodója volt, aki több álcában is megjelent, így Ah Puch és Yum Cimil néven is ismerték. A spanyol hódítások kora előtt gyakran ábrázolták együtt a háború istenével, akivel közösen fogadták a nekik bemutatott emberáldozatokat. A most előkerült szobron az Cizin ülve látható, maszkot és orrkarikát visel, de a szokott díszei hiányoznak róla: az istent jellemzően egy emberi szemekből fűzött nyaklánccal ábrázolják.
A büdös isten
Az istenség a maják szerint figyelmeztetés nélkül, váratlanul jelent meg az emberek előtt, a jelenlétére csak a vele járó bűz figyelmeztetett, innen is kapta a nevét. Több más maja halálistennel ellentétben neki nem volt dolga az újjászületéssel, az ő feladata a bűnösök lelkének sanyargatása volt, ezért a hódítás utáni időszakban az alakja egybeolvadt a kereszténység ördögével. A halálon és a földrengések előidézésén kívül az ő munkaköri leírásába tartozott a fingás előidézése is, amit a maják a halállal azonosítottak.
A Yucatán-félszigetet átszelő vasútvonal építkezésén Cizin szobrán kívül számos maja emlék került elő, köztük egy másik, valódi ritkaságnak számító istenszobor is. Ez K’awiilt, a kígyók, a villámlás, a termékenység és a kukorica istenét ábrázolja. Eddig ez az istenség egyetlen ismert mexikói szobra, három másik hasonló ábrázolás a mai Guatemala területéről került elő. Diego Priato Hernández, az INAH főigazgatója szerint az ásatásokon több tízezer lelet került elő, a régészek 64 sírt, csaknem 22 ezer régészeti helyszínt és 227 természetes, de emberek által használt barlangot tártak fel.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: