Disznóvesét ültettek egy agyhalott emberbe, és a műtét után egy hónappal még mindig működik a szerv
A New York-i NYU Langone Health kórház kutatói arról számoltak be, hogy egy nemrég elhunyt, mesterségesen életben tartott emberbe átültetett, genetikailag módosított sertésvese már több mint egy hónapja funkcionál a kilökődés vagy fertőzés bármilyen jele nélkül. Ez jelentős előrelépés a xenotranszplantáció, vagyis az állati szervek emberekbe való átültetésének területén.
A kórház munkatársai július 14-én végezték el a műtétet egy 57 éves férfin, akit egy agydaganat miatt végzett szövettani vizsgálat során fellépő komplikációk következtében nyilvánítottak agyhalottnak. Mivel agresszív daganata miatt nem adományozhatta volna el szerveit, a férfi családja beleegyezett, hogy mesterségesen életben tartsák, és elvégezzék rajta a kísérleti szervátültetést. Ez volt az ötödik beavatkozás, amely során disznóvesét ültettek emberbe.
A vese egy olyan sertésből származott, amit kifejezetten úgy tenyésztettek ki, hogy ne legyen meg benne az alfa-gal nevű szénhidrátot termelő gén. Ez ugyanis nem található meg az emberi szervezetben, így a gén arra készteti az immunrendszerünket, hogy kilökje a más állatokból származó szerveket. A kilökődés esélyének csökkentése érdekében a disznó csecsemőmirigyét is átültették a férfiba, az ugyanis segít az immunrendszernek különbséget tenni a saját és az idegen sejtek között.
A vese az átültetés után közvetlenül elkezdett vizeletet termelni, miközben a férfi vérének kreatininszintje (ami a vesék által kiürített salakanyag mértékét jelzi) már több mint egy hónapja a normális tartományban van, vagyis megfelelőnek tekinthető a veseműködése.
A xenotranszplantáció különösen érzékeny téma, miután tavaly az átültetés után két hónappal meghalt az első ember, aki valaha genetikailag módosított sertésszívet kapott – halálát valószínűleg a sertés-cytomegalovírus általi megbetegedés szövődményei okozhatták. Hogy elkerüljék a hasonló problémákat, a veseátültetést végző orvosok új, érzékenyebb teszteket használnak a korábban bevetetteknél, de eddig nem találtak fertőzésre utaló jeleket.
A tervek szerint még egy hónapig figyelik a férfi testében eddig gond nélkül elműködő sertésvesét, majd befejezik a vizsgálatot, mivel két hónap elteltével túllépik azt a kritikus időszakot, amikor a legtöbb főemlős szervezete kilöki magából a sertésekből származó szerveket. A xenotranszplantáció az egyik legígéretesebb megoldást nyújthatja a szervdonorhiányra – az Egyesült Államokban például több mint százezren várakoznak szervátültetésre, és közülük naponta átlagosan 17 ember veszíti életét.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: