Augusztus 19-én Magyarországon szokatlanul erősnek számító, a Richter-skála szerinti 4,0-4,1-es magnitúdójú földrengést mértek Gyomaendrődtől 11 kilométerre. A Szarvas, Kondoros, Mezőberény és Gyomaendrőd által bezárt négyszögben ezután egy hét alatt közel száz földrengés következett. Bár a rengések és utórengéseik Szarvas közelében pattantak ki, Kecskeméten és Békéscsabán is érezni lehetett őket.

Az elmúlt napokban több olyan vélemény is napvilágot látott, ami emberi tevékenységre vezette vissza az eseménysorozatot. Ezek szerint a szénhidrogén-kitermelés és a geotermikus erőművek létesítése során alkalmazott rétegrepesztéses technika alkalmazása okozhatta a szokatlanul sok rengésből álló láncolatot.

Timár Gábor, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője tanszéke Facebook-oldalán szerdán, augusztus 30-án tételesen cáfolta ezeket az elképzeléseket.

Geofizika + szeizmológia

„Az, hogy egy 4,0-4,1-es magnitúdójú rengést százas nagyságrendben követnek kisebb-nagyobb, esetleg az eredetivel összemérhető energiájú utórengések, nem szokatlan és nem különleges” – írja Timár.

A tanszékvezető egyetemi tanár az alábbi ábrán látható 2013 áprilisában a Heves megyei Tenken detektált rengéssorozatot hozza példának, amelynek mintázata nagyon hasonlít a mostani csabacsűdi rengéssorozatra. Tímár szerint „ahogy egyre több szeizmométert telepítünk, egyre érzékenyebb lesz az észlelés, és míg korábban az Alföldön ilyen sorozat észlelése nehéz lett volna, most már nem az”.

Timár magyarázata szerint a fentihez hasonló térképeken a földrengések epicentrumát jelző pöttyök helyét általában inverziós alapú programok segítségével jelölik ki, „a nagyobb rengést aztán geofizikus is értelmezi, pontosan leolvassa az első beérkezéseket és pontosítja a helyet. Ugyanez a helyzet a fészekmélységgel, de az inverziós modell miatt annak a bizonytalansága nagyobb”.

Mint írja, „ezért van, hogy a mostani esetben nagyon különböző fészekmélység-adatokat találunk az utórengésekhez (az első napon emlékeim szerint 6-22 kilométer között, ami azért nem mindegy). Ha az utórengések közül legalább a nagyobbakat sikerül ugyanígy pontosabban elhelyezni utólag, azok eséllyel rajzolnak ki olyan térbeli mintákat, amelyek geológiai szerkezetekhez kapcsolhatók”.

Földtani okok

Timár magyarázata szerint az, hogy a terület korábbi földrengéses aktivitása gyenge, nem zárja ki, hogy legyenek ott potenciálisan aktív törésvonalak. „Ne feledjük: Paks térségét sem kellett volna ennyire megkutatni, ha pusztán a történetileg feljegyzett rengések hiánya elég lett volna a döntéshez.”

A mostani rengéssorozat helyén ráadásul a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a Geomega Kft. kooperációjában elkészült szeizmotektonikai térkép is jelez ilyen területet.

Emberi tényezők?

Ahhoz, hogy legalább felvetődjön a rétegrepesztés okként megjelölése, Timár szerint az elmúlt időszakban az adott térségben legalább a fészekmélységet megközelítő mélységű rétegrepesztésnek kellene történnie.

„A békéscsabai fűtőmű (40 km) vagy a sarkad-nyékpusztai gázkitermelés (50 km) ehhez biztosan túl messze van. A rétegrepesztés elsősorban a gázkitermelés (»palagáz«) egyik eszköze, amellyel a kőzetek effektív porozitása növelhető. Hasonló céllal a geotermikus erőművek létesítésekor is összeköthető a melegvíz-kiemelés és a visszatáplálás mélybeli pontjai közötti kőzetrész. A mostani földrengés térségében ilyen munkákról nincs tudomásunk. A mezőgazdasági célú geotermikus kutaknak sem a mélysége sem a technológiája sem esélyes, hogy ilyenhez vezessen”.

Timár szerint a fentiek miatt nem jelenthető ki felelősséggel, hogy a rengés emberi beavatkozás eredménye lenne. „100 százalék biztonsággal ki sem zárható, de ez nem bizonyíték semmire. Emiatt a javasolt kutatások a témában indokoltak. Annál is inkább, mert 2017 augusztusban már történt olyan – igaz, nagyon gyenge, M=1,7 magnitudójú, tehát a mostaninál több ezerszer kisebb energiát felszabadító) – földrengés, ahol megalapozott a sejtés, hogy a mostaninál sokkal sekélyebb, 2 km mélységben kipattant rengést rétegrepesztéses technológia alkalmazása okozta. Külföldi példák (Hollandia, Svájc, USA) pedig ennél komolyabb indukált földrengéseket is mutatnak”.

Tóth László szeizmológus a 6 évvel ezelőtt Kunágota közelében észlelt eseményt elemezve arra jutott, hogy „nem kizárt, hogy a sekély, 2 km körüli mélységben kipattanó rengést környékbeli mélyfúrási és rétegrepesztési művelet idézte elő”. Mint írja, például „nagy mennyiségű folyadék fúrólyukakba való sajtolása, illetve a nem konvencionális szénhidrogén termelés és geotermikus erőművek létesítése során alkalmazott rétegrepesztések kisebb-nagyobb földrengéseket idéznek elő”.

A szeizmológus szerint a mesterséges eredetű földrengés tevékenység leggyakrabban a csekély erősségű, a lakosság által nem érzékelt rengések számának gyarapodásában jelentkezik, azonban időről időre előfordulhatnak olyan rengések is, amelyek riadalmat keltenek a helyiek körében, vagy akár károkat is okozhatnak. Az indukált földrengések mérete elérheti a 3-5 magnitúdó értéket is, amennyiben a nagy mélységben végzett rétegrepesztéseket nem eléggé körültekintően és óvatosan végzik.

Természetes lemeztektonika

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szerdai értékelése ugyanakkor egyértelműen megerősíti Timár magyarázatát. A kutatóintézet szerint is minimális a valószínűsége, hogy ipari tevékenység válthatta ki a Szarvas környéki földrengéseket: „A fészekparaméterek vizsgálatán túl, a nagyobb földtani képet vizsgálva is az látszik valószínűnek, hogy a Szarvas környéki rengések hátterében sokkal inkább a Kárpát-Pannon régióban jelenleg is zajló természetes lemeztektonikai hatások állnak. A Szarvas környéki rengések mért jellemzői azzal magyarázhatóak, hogy a lemezek vékonyak, melegebbek és akár jelentősebb fluid hatással is számolni kell”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: