Kaotikus körülmények között indul az idei tanév

Milyen az, ha az embernek saját osztálya van?

Főztél már úgy 25 emberre, hogy mindnek volt valami étkezési problémája, vagy csak válogatósak, eközben az ételnek finomnak, a tálalásnak szépnek kell lennie, az ételt időre kell tálalni, miközben folyamatos akadályokat görgetnek eléd?

A tanárok helyzetéről szóló, viccesnek szánt mém nem is ragadhatná meg jobban a szülői elvárás és a valóság között tátongó szakadékot, ami a ma induló tanévvel a jelek szerint csak fokozódni fog.

Ha egy szülő betéved az iskolába, azt fogja hinni, hogy nyugdíjasklubba keveredett

Hogy a szülők mit érzékelnek mindebből szeptembertől észlelni? „Az étkezési díjak drasztikus emelkedését – mondja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke. – Sok intézményvezető abban reménykedik, hogy a magas közétkezési díjak miatt a szülők visszamondják az ebédeltetést, így a napköziben sem fognak ottmaradni a gyerekek, és így kevesebb napközis csoportot kell fenntartani”.

A szakszervezeti elnök szerint talán az alsós gyerekek szülei fognak a legkevésbé szembesülni a minőség romlásával járó változásokkal és spórolással, „de ha mégis betévedne a szülő az iskolába, azt fogja hinni, hogy egy nyugdíjasotthonba keveredett”. Totyik tud 78 éves matematika-tanárnőről, de ugyanilyen korú óvónőről is. Egy neve elhallgatását kérő szakember szerint a ma tanító pedagógusok körülbelül 10 százaléka lehet nyugdíjaskorú. „Ez mindent elárul a helyzetről. A 21. századi fiatalokkal ők már nem fognak tudni lépést követni, ez egyértelműen a minőség romlásához vezet majd.”

A felső tagozaton a jobb módú szülőnek magántanárhoz kell járatnia a gyerekét ahhoz, hogy legyen esélye gimnáziumba bekerülni, mivel az iskolán belüli nyolcadikos felvételi előkészítők és csoportbontások megszűnnek, állítja a PSZ elnöke. Az ok, hogy bár a köznevelési törvényt nem módosították, a költségvetési megszorítások és a pedagógushiány miatt évfolyamonként átlagosan 20 százalékkal csökkentették az órakeretet, amibe így nem fér be a korrepetálás, a szakkörök vagy a tehetséggondozás. Totyik szerint ennek esnek áldozatul a csoportbontások is, így mostantól a 14 fő alatti csoportokat sem lehet majd fenntartani. Emiatt egyébként különösen a nyelvtanárok borultak ki: egy neve elhallgatását kérő gimnáziumi angoltanár azt mondta a Qubitnek, hogy az idei terv nem az izgalmas nyelvi projektekről, programokról és utazásokról fog szólni, hanem a minimum letudásáról.

Ez a módosítás Totyik szerint kihat az alsósokra is: eddig egy iskolaotthonos első osztálynak négy pedagógusa volt, ezt most megszüntetik, és csak három lesz, így megy mindenki a napközibe.

A szakiskolákban kevésbé látszik majd a változás, de az feltehető, hogy még gyengébb iskolákból érkező, még gyengébb képességű gyerekek járnak majd oda, viszont „a jobb gimnáziumok el fogják szívni a rosszabb körülmények között működő intézmények szaktanárait, így pótolva a saját hiányaikat, amitől a gyengébb iskolákban még rosszabb lesz a helyzet”.

A speciális fejlesztési igényű gyerekek, akik helyzete eddig sem volt rózsás, mostantól még silányabb fejlesztésben részesülnek: „ha 5 óra fejlesztés van nekik előírva, mostantól kettőt megtart a gyógypedagógus, a többit az asszisztens is megtarthatja. Minden arról szól, hogy hogyan spóroljanak, és hogyan tüntessék el szem elől a pedagógus-létszámhiányt”.

Ügyes húzás: ha több órát kell tartania egy tanárnak, nem kell annyi belőlük

A törvény bevezetése a pedagógusok munkaterheit is növelni fogja, írja a Civil Közoktatási Platform (CKP). A szervezet a pedagógusok életpályamodelljét szabályozó, a köznyelvben státusztörvényként ismertté vált jogszabály utolsó pillanatban, augusztus 30-án elfogadott végrehajtási rendeletének tervezetét elemezte részletesen. Ügyes húzás szerintük, hogy a 24 órára emelt heti kötelező óraszámmal 10 százalékkal csökkenteni lehet a tanári státuszok számát. „Vagyis a pedagógushiányt úgy próbálják elfedni, hogy kevesebb pedagógus alkalmazását írják elő” – írja a CKP elemzése.

Egyre több a lazítás a végrehajtási rendeletben annak érdekében, hogy fel tudják tölteni az álláshelyeket. Ezek lehet, hogy megoldják a gyerekfelügyeletet, de „jobb híján legalizálják az eddig nem megengedett, minőségromlást okozó megoldásokat. De ez az engedmény utat nyit annak, hogy a fenntartók spórolási céllal ott is ezt a megoldást alkalmazzák, ahol megfelelő szakemberrel is ellátható lenne a feladat” – állítja a CKP. (Azt már korábban engedélyezték, hogy az óvodákban délután ne pedagógus, hanem akár a dajka őrizze a gyereket.)

Olyan is taníthat majd, aki soha nem tanult pedagógiát és pszichológiát

Tanári szakképzettségnek kell elfogadni, ha valakinek van felsőfokú szakmai végzettsége, és ugyanazon a tudományterületen, az annak megfelelő tantárgy szakmódszertani tantárgyait sikerrel teljesítette – írja a CKP. Ez azt jelenti, ha valaki matematika szakon szerez egy matematikusi oklevelet, és igazolni tuja, hogy a matematika tantárgy oktatásának módszertanából felkészült, akkor úgy is lehet matektanár, hogy soha egy szót sem hallgatott pedagógiából és pszichológiából, és egy percet sem kellett eltöltenie pedagógiai gyakorlaton. A mindennapokban ez úgy nézhet ki, hogy az énektanár tanítja a vizuális kultúrát, a fizikatanár a földrajzot, a franciatanár az angolt, a filozófiatanár pedig a történelmet. De „még mindig jobb, ha egy földrajztanár tanít integrált természettudományos tantárgyat úgy, hogy a szükséges fizikai, kémiai, biológiai tudást csak egy kicsivel a tanítványai előtt járva sajátítja el kapkodva, mint ha ugyanezt a portás vagy egy énektanár tenné – írja a CKP. – A legnagyobb gond azonban az, hogy nem látjuk egyelőre azokat a reform értékű oktatáspolitikai, oktatásirányítási lépéseket, amelyek lényegesen és tartósan megnövelnék a fiatalok vonzódását a pedagógus pályához (és a példánál maradva: amitől kellő számú pályakezdő lenne természettudományi integrált tanári képesítéssel a pályán).”

Mostantól akadály nélkül jöhetnek a politikai kinevezettek

Ezentúl az igazgatóválasztásba sem a pedagógusok, sem a szülők, sem a diákok nem szólhatnak bele, így a politikai kinevezéseknek immár semmi áll az útjába, írja a CKP elemzése. A szervezet a pedagógusi eskü intézménye felett is értetlenül áll: ennek részleteiről a végrehajtási rendelet semmit sem ír, és maga a státusztörvény nem is említi. „Bár vannak, akik szerint szép hagyomány, ugyanakkor sokan elutasítják, sokakban rossz érzéseket kelt. Felmerül, hogy az eskü megszegésének [lesz] minősíthető majd a pedagógus pálya elhagyása, vagyis a közvéleményt még könnyebb lesz a pályaelhagyó pedagógusok ellen hangolni. Egy ilyen szakmai és érzelmi kérdéseket is felvető előírás bevezetése széles körű egyeztetést, indoklást, közvéleménykutatást igényelne” – írja a CKP.

Bár naponta jelennek meg cikkek a gyerekek, a fiatalok és a pedagógusok válságos mentális állapotáról, a rendelet alapján továbbra sem lesz elegendő iskolapszichológus: 500 gyerek után jár egy fél iskolapszichológusi státusz. De a könyvtárostanári állás is lassan a múlté: létszámának számítási módját a státusztörvényből törölték, és a könyvtárostanár a rendeletben sincs a kötelezően alkalmazandók között. „Ez az iskolai könyvtárak, az iskolán belüli könyvtári szolgáltatások (pl.: tankönyvkölcsönzés, kötelező olvasmányok, olvasási motiváció, közösségi élmények, kulturális programok, etikus forráshasználat, álhírek elleni felkészítés) létét fenyegeti egy olyan időszakban, amikor bizonyítottan nagy gond van a diákok szövegértésével” – írja a CKP.

A státusztörvény végrehajtási rendeletét két nappal a tanévkezdés előtt sikerült kihirdetni

„Nem elég, hogy jön a bosszútörvény, legalábbis annak a köznevelési törvényt módosító részei, no meg mindazok számára fontos rendelkezések, akik nem kívánnak az új jogviszony keretében maradni, de egészen elképesztő és egyben jogsértő munkáltatói intézkedésekkel bünteti a munkáltató azokat, akik még a pályán maradtak” – írja a nedolgozzingyen.hu, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) honlapja. A szervezet részletes nyílt levélben írta meg észrevételeit Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak és Hajnal Gabriellának, a tankerületi központok felett regnáló Klebelsberg Központ vezetőjének.

„A 2023/2024. évi tanév kezdetéig már csak napok vannak hátra. A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet igen későn, 2023. augusztus 22-én került kihirdetésre” – kezdi a PDSZ a levelét. És valóban, egy hete sincs, hogy kiderült: a ma kezdődő tanévben meghosszabbodnak az évközi szünetek, viszont rövidebb lesz a nyári szünet. A nemzetközi szakirodalom szerint egyébként a gyerekek eredményessége szempontjából akár jobb is lehet az egész évre szétterített szünetekkel tarkított tanév, pláne, ha az állam segít a szülőknek a szünetek alatt. Amiatt viszont többen is kongatják a vészharangot, hogy a magyarországi iskolaépületek nincsenek felkészítve a kánikulára, így nem tudni, hogyan lehet majd tanítani a felforrósodott épületekben egészen június végéig.

A januárban júliusra igért januárig visszamenőleges béremelést júliusban decemberre ígérték, júliusig visszamenőleg

A pedagógusok fizetését is érintő minőségértékelés részletes szabályozása is kimaradt a végrehajtási rendeletből, a rendszert tesztelni hivatott pilot program, ahogy tegnap megírtuk, a jelek szerint kudarcba fulladt, mert az igazgatók minden tanár teljesítményére közel maximális pontszámot adtak, így nem lehet a pedagógusokat teljesítményük szerint jutalmazni vagy büntetni, ahogy az a Belügyminisztérium eredeti terveiben szerepelt. Azt, hogy mi lesz ezek után a teljesítményértékelés sorsa, Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja nem tudta megmondani: egyelőre senki nem beszél róla, holott 2024 szeptemberétől már eszerint kellene meghatározni a pedagógusok béreit.

„Ha valaki most megnézi a költségvetési törvényt, látja, hogy azoknál a bérminimumoknál is kevesebb van betervezve, amiket [a Belügyminisztérium] saját maga határozott meg a saját rendeletében. Ha már a pénznél tartunk, a fizetésemelések eddig elmaradtak, bár megint ígérik, hogy decemberben jön egy 10 százalékos emelés. Csakhogy miközben idén már a diplomás bér 62 százalékánál kellene tartaniuk a tanári béreknek, most valahol az 58 százaléknál járunk, de ezen a 10 százalék sem fog segíteni, mert azzal még a 60 százalékot sem fogjuk elérni” – mondja Totyik.

A nyugdíjasok tartják lélegeztetőgépen a közoktatást

„A státusztörvényt szeptember végéig kell aláírni. Szerintem lesznek még felmondások, de az igazi bajt a nyugdíjba vonulók száma fogja okozni” – mondja Totyik. – A nagy kérdés az, hogy mennyi nyugdíjast fognak majd visszafoglalkoztatni, és hogy ezt a rendszer még meddig tűri. Ha túl sokan jönnek vissza tanítani, akkor azt fogják mondani, hogy milyen remek egészségügyi állapotban vannak a nyugdíjasok, a kormány pedig erre hivatkozva megemeli a nyugdíjkorhatárt, a Nők 40 kedvezményes nyugdíjprogramot pedig eltörli."

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás