Kaotikus körülmények között indul az idei tanév
– Milyen az, ha az embernek saját osztálya van?
– Főztél már úgy 25 emberre, hogy mindnek volt valami étkezési problémája, vagy csak válogatósak, eközben az ételnek finomnak, a tálalásnak szépnek kell lennie, az ételt időre kell tálalni, miközben folyamatos akadályokat görgetnek eléd?
A tanárok helyzetéről szóló, viccesnek szánt mém nem is ragadhatná meg jobban a szülői elvárás és a valóság között tátongó szakadékot, ami a ma induló tanévvel a jelek szerint csak fokozódni fog.
Ha egy szülő betéved az iskolába, azt fogja hinni, hogy nyugdíjasklubba keveredett
Hogy a szülők mit érzékelnek mindebből szeptembertől észlelni? „Az étkezési díjak drasztikus emelkedését – mondja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke. – Sok intézményvezető abban reménykedik, hogy a magas közétkezési díjak miatt a szülők visszamondják az ebédeltetést, így a napköziben sem fognak ottmaradni a gyerekek, és így kevesebb napközis csoportot kell fenntartani”.
A szakszervezeti elnök szerint talán az alsós gyerekek szülei fognak a legkevésbé szembesülni a minőség romlásával járó változásokkal és spórolással, „de ha mégis betévedne a szülő az iskolába, azt fogja hinni, hogy egy nyugdíjasotthonba keveredett”. Totyik tud 78 éves matematika-tanárnőről, de ugyanilyen korú óvónőről is. Egy neve elhallgatását kérő szakember szerint a ma tanító pedagógusok körülbelül 10 százaléka lehet nyugdíjaskorú. „Ez mindent elárul a helyzetről. A 21. századi fiatalokkal ők már nem fognak tudni lépést követni, ez egyértelműen a minőség romlásához vezet majd.”
A felső tagozaton a jobb módú szülőnek magántanárhoz kell járatnia a gyerekét ahhoz, hogy legyen esélye gimnáziumba bekerülni, mivel az iskolán belüli nyolcadikos felvételi előkészítők és csoportbontások megszűnnek, állítja a PSZ elnöke. Az ok, hogy bár a köznevelési törvényt nem módosították, a költségvetési megszorítások és a pedagógushiány miatt évfolyamonként átlagosan 20 százalékkal csökkentették az órakeretet, amibe így nem fér be a korrepetálás, a szakkörök vagy a tehetséggondozás. Totyik szerint ennek esnek áldozatul a csoportbontások is, így mostantól a 14 fő alatti csoportokat sem lehet majd fenntartani. Emiatt egyébként különösen a nyelvtanárok borultak ki: egy neve elhallgatását kérő gimnáziumi angoltanár azt mondta a Qubitnek, hogy az idei terv nem az izgalmas nyelvi projektekről, programokról és utazásokról fog szólni, hanem a minimum letudásáról.
Ez a módosítás Totyik szerint kihat az alsósokra is: eddig egy iskolaotthonos első osztálynak négy pedagógusa volt, ezt most megszüntetik, és csak három lesz, így megy mindenki a napközibe.
A szakiskolákban kevésbé látszik majd a változás, de az feltehető, hogy még gyengébb iskolákból érkező, még gyengébb képességű gyerekek járnak majd oda, viszont „a jobb gimnáziumok el fogják szívni a rosszabb körülmények között működő intézmények szaktanárait, így pótolva a saját hiányaikat, amitől a gyengébb iskolákban még rosszabb lesz a helyzet”.
A speciális fejlesztési igényű gyerekek, akik helyzete eddig sem volt rózsás, mostantól még silányabb fejlesztésben részesülnek: „ha 5 óra fejlesztés van nekik előírva, mostantól kettőt megtart a gyógypedagógus, a többit az asszisztens is megtarthatja. Minden arról szól, hogy hogyan spóroljanak, és hogyan tüntessék el szem elől a pedagógus-létszámhiányt”.
Ügyes húzás: ha több órát kell tartania egy tanárnak, nem kell annyi belőlük
A törvény bevezetése a pedagógusok munkaterheit is növelni fogja, írja a Civil Közoktatási Platform (CKP). A szervezet a pedagógusok életpályamodelljét szabályozó, a köznyelvben státusztörvényként ismertté vált jogszabály utolsó pillanatban, augusztus 30-án elfogadott végrehajtási rendeletének tervezetét elemezte részletesen. Ügyes húzás szerintük, hogy a 24 órára emelt heti kötelező óraszámmal 10 százalékkal csökkenteni lehet a tanári státuszok számát. „Vagyis a pedagógushiányt úgy próbálják elfedni, hogy kevesebb pedagógus alkalmazását írják elő” – írja a CKP elemzése.
Egyre több a lazítás a végrehajtási rendeletben annak érdekében, hogy fel tudják tölteni az álláshelyeket. Ezek lehet, hogy megoldják a gyerekfelügyeletet, de „jobb híján legalizálják az eddig nem megengedett, minőségromlást okozó megoldásokat. De ez az engedmény utat nyit annak, hogy a fenntartók spórolási céllal ott is ezt a megoldást alkalmazzák, ahol megfelelő szakemberrel is ellátható lenne a feladat” – állítja a CKP. (Azt már korábban engedélyezték, hogy az óvodákban délután ne pedagógus, hanem akár a dajka őrizze a gyereket.)
Olyan is taníthat majd, aki soha nem tanult pedagógiát és pszichológiát
Tanári szakképzettségnek kell elfogadni, ha valakinek van felsőfokú szakmai végzettsége, és ugyanazon a tudományterületen, az annak megfelelő tantárgy szakmódszertani tantárgyait sikerrel teljesítette – írja a CKP. Ez azt jelenti, ha valaki matematika szakon szerez egy matematikusi oklevelet, és igazolni tuja, hogy a matematika tantárgy oktatásának módszertanából felkészült, akkor úgy is lehet matektanár, hogy soha egy szót sem hallgatott pedagógiából és pszichológiából, és egy percet sem kellett eltöltenie pedagógiai gyakorlaton. A mindennapokban ez úgy nézhet ki, hogy az énektanár tanítja a vizuális kultúrát, a fizikatanár a földrajzot, a franciatanár az angolt, a filozófiatanár pedig a történelmet. De „még mindig jobb, ha egy földrajztanár tanít integrált természettudományos tantárgyat úgy, hogy a szükséges fizikai, kémiai, biológiai tudást csak egy kicsivel a tanítványai előtt járva sajátítja el kapkodva, mint ha ugyanezt a portás vagy egy énektanár tenné – írja a CKP. – A legnagyobb gond azonban az, hogy nem látjuk egyelőre azokat a reform értékű oktatáspolitikai, oktatásirányítási lépéseket, amelyek lényegesen és tartósan megnövelnék a fiatalok vonzódását a pedagógus pályához (és a példánál maradva: amitől kellő számú pályakezdő lenne természettudományi integrált tanári képesítéssel a pályán).”
Mostantól akadály nélkül jöhetnek a politikai kinevezettek
Ezentúl az igazgatóválasztásba sem a pedagógusok, sem a szülők, sem a diákok nem szólhatnak bele, így a politikai kinevezéseknek immár semmi áll az útjába, írja a CKP elemzése. A szervezet a pedagógusi eskü intézménye felett is értetlenül áll: ennek részleteiről a végrehajtási rendelet semmit sem ír, és maga a státusztörvény nem is említi. „Bár vannak, akik szerint szép hagyomány, ugyanakkor sokan elutasítják, sokakban rossz érzéseket kelt. Felmerül, hogy az eskü megszegésének [lesz] minősíthető majd a pedagógus pálya elhagyása, vagyis a közvéleményt még könnyebb lesz a pályaelhagyó pedagógusok ellen hangolni. Egy ilyen szakmai és érzelmi kérdéseket is felvető előírás bevezetése széles körű egyeztetést, indoklást, közvéleménykutatást igényelne” – írja a CKP.
Bár naponta jelennek meg cikkek a gyerekek, a fiatalok és a pedagógusok válságos mentális állapotáról, a rendelet alapján továbbra sem lesz elegendő iskolapszichológus: 500 gyerek után jár egy fél iskolapszichológusi státusz. De a könyvtárostanári állás is lassan a múlté: létszámának számítási módját a státusztörvényből törölték, és a könyvtárostanár a rendeletben sincs a kötelezően alkalmazandók között. „Ez az iskolai könyvtárak, az iskolán belüli könyvtári szolgáltatások (pl.: tankönyvkölcsönzés, kötelező olvasmányok, olvasási motiváció, közösségi élmények, kulturális programok, etikus forráshasználat, álhírek elleni felkészítés) létét fenyegeti egy olyan időszakban, amikor bizonyítottan nagy gond van a diákok szövegértésével” – írja a CKP.
A státusztörvény végrehajtási rendeletét két nappal a tanévkezdés előtt sikerült kihirdetni
„Nem elég, hogy jön a bosszútörvény, legalábbis annak a köznevelési törvényt módosító részei, no meg mindazok számára fontos rendelkezések, akik nem kívánnak az új jogviszony keretében maradni, de egészen elképesztő és egyben jogsértő munkáltatói intézkedésekkel bünteti a munkáltató azokat, akik még a pályán maradtak” – írja a nedolgozzingyen.hu, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) honlapja. A szervezet részletes nyílt levélben írta meg észrevételeit Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak és Hajnal Gabriellának, a tankerületi központok felett regnáló Klebelsberg Központ vezetőjének.
„A 2023/2024. évi tanév kezdetéig már csak napok vannak hátra. A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet igen későn, 2023. augusztus 22-én került kihirdetésre” – kezdi a PDSZ a levelét. És valóban, egy hete sincs, hogy kiderült: a ma kezdődő tanévben meghosszabbodnak az évközi szünetek, viszont rövidebb lesz a nyári szünet. A nemzetközi szakirodalom szerint egyébként a gyerekek eredményessége szempontjából akár jobb is lehet az egész évre szétterített szünetekkel tarkított tanév, pláne, ha az állam segít a szülőknek a szünetek alatt. Amiatt viszont többen is kongatják a vészharangot, hogy a magyarországi iskolaépületek nincsenek felkészítve a kánikulára, így nem tudni, hogyan lehet majd tanítani a felforrósodott épületekben egészen június végéig.
A januárban júliusra igért januárig visszamenőleges béremelést júliusban decemberre ígérték, júliusig visszamenőleg
A pedagógusok fizetését is érintő minőségértékelés részletes szabályozása is kimaradt a végrehajtási rendeletből, a rendszert tesztelni hivatott pilot program, ahogy tegnap megírtuk, a jelek szerint kudarcba fulladt, mert az igazgatók minden tanár teljesítményére közel maximális pontszámot adtak, így nem lehet a pedagógusokat teljesítményük szerint jutalmazni vagy büntetni, ahogy az a Belügyminisztérium eredeti terveiben szerepelt. Azt, hogy mi lesz ezek után a teljesítményértékelés sorsa, Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja nem tudta megmondani: egyelőre senki nem beszél róla, holott 2024 szeptemberétől már eszerint kellene meghatározni a pedagógusok béreit.
„Ha valaki most megnézi a költségvetési törvényt, látja, hogy azoknál a bérminimumoknál is kevesebb van betervezve, amiket [a Belügyminisztérium] saját maga határozott meg a saját rendeletében. Ha már a pénznél tartunk, a fizetésemelések eddig elmaradtak, bár megint ígérik, hogy decemberben jön egy 10 százalékos emelés. Csakhogy miközben idén már a diplomás bér 62 százalékánál kellene tartaniuk a tanári béreknek, most valahol az 58 százaléknál járunk, de ezen a 10 százalék sem fog segíteni, mert azzal még a 60 százalékot sem fogjuk elérni” – mondja Totyik.
A nyugdíjasok tartják lélegeztetőgépen a közoktatást
„A státusztörvényt szeptember végéig kell aláírni. Szerintem lesznek még felmondások, de az igazi bajt a nyugdíjba vonulók száma fogja okozni” – mondja Totyik. – A nagy kérdés az, hogy mennyi nyugdíjast fognak majd visszafoglalkoztatni, és hogy ezt a rendszer még meddig tűri. Ha túl sokan jönnek vissza tanítani, akkor azt fogják mondani, hogy milyen remek egészségügyi állapotban vannak a nyugdíjasok, a kormány pedig erre hivatkozva megemeli a nyugdíjkorhatárt, a Nők 40 kedvezményes nyugdíjprogramot pedig eltörli."
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
