A magyar iskolának sosem volt aranykora, de olyan rossz helyzetben sem volt soha, mint ami 2011 és 2015 között létrejött – mondja a Qubit legújabb podcastjában Radó Péter oktatáskutató, akivel a magyar iskoláról és az oktatáskormányzás jövőjéről beszélgettünk.
Nyugdíjasotthonnak is beillő iskolák, a pedagógiát hírből sem ismerő tanárok, elmaradó szakkörök és korrepetálások, drasztikusan emelkedő menzaárak: így kezdődik a 2023/24-es tanév.
A Qubit birtokába jutott dokumentumokból kirajzolódik, mi vár az új tanévben a pedagógusokra. A koncepciót Radó Péter oktatási szakértő „dilettáns baromságnak” nevezte.
A legtöbb EU-tagország tanárhiányban szenved, de a helyreállítási terveikből igyekeznek megoldást találni a gondjaik enyhítésére, derül ki az Európai Bizottság friss oktatási jelentéséből. Magyarország viszont egyre messzebb kerül a megoldástól, így nálunk marad a tiltakozás és a tanárok kirúgása.
A tanárképzésnek a saját szakmai fejlődésükért felelősséget vállaló hallgatókat kellene kinevelnie – mondták pénteken a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának előadói, akik szerint kevesebb tanárral működő, hatékonyabb és korszerűbb iskolákra van szükség, és akkor több pénz jutna a tanárok fizetésére.
A tantervek túlszabályozása, a tankönyvválasztási lehetőségek eltörlése és a tanári autonómia felszámolása együtt jár a munkakörülmények romlásával, az emelkedő tanítási óraszámmal és a fizetés nélküli helyettesítéssel – hangzott el a Bibó István Szabadegyetem szerdai rendezvényén.
A kezdő tanári fizetések eltántorítják a pályától a jó pedagógusokat, a szülőket jobban érdekli az iskolák finanszírozása, mint az oktatás színvonala, a szabad iskolaválasztás pedig tökéletes táptalaja a szegregációnak – többek közt ilyenekről esett szó a közoktatás problémáit tárgyaló Qubit Live-on.
Miután évtizedeken át hiába próbálták elérni a tanárok tisztességes megfizetését, a 20. század elejére radikalizálódtak a pedagógus-szakszervezetek, de a Horthy-korszakban még nagyobb ellenállással szembesültek. A nemzetellenes tanárok üldözését levezénylő Zilahi Kiss Jenő végül nem zsidózó papagájának hírébe, hanem a korrupcióba bukott bele.
Sztrájkok és polgári engedetlenségi mozgalom a lehetetlenül alacsony tanári fizetések miatt, elszabadult rezsiárak, csökkentett üzemmód vagy elszállt árakon fenntartott működés, dráguló menza és Pintér Sándor belügyminiszter titokzatos mérőmódszere – ez vár a tanárokra és a diákokra a ma induló tanévben.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere.
Az elmúlt tíz évben a megalázó bérekhez drasztikusan megnövelt munkaterhelés és egyre csökkenő szakmai autonómia társult. Egy oktatáskutató szerint a Fidesz-kormány szabadságuktól megfosztott szellemi szakmunkások szintjére süllyesztette a pedagógusokat.
Szerda reggeltől több száz állami és egyházi fenntartású intézményben nem vették fel a munkát a pedagógusok Magyarországon. A budapesti Kossuth téren középiskolások fejezik ki szolidaritásukat.
Az oktatási kormányzat az iskolákra hárítja a felelősséget a járvány elleni védekezésben, ráadásul az EMMI erősen hiányos, több pontjában megvalósíthatatlan intézkedési terve csak ajánlásokat tartalmaz.