„Ezek a fosszíliák olyan egyénekhez tartoztak, akik több százezer évvel ezelőtt ámulattal tekintettek a csillagos égboltra, akárcsak mi ma” – áradozott Matthew Berger, az Australopithecus sebida felfedezője, miután az általa megtalált fosszília visszatért űrbeli utazásáról.

Az A. sebida és egy másik hominida, a Homo naledi megkövesedett maradványait Berger és a Witwatersrandi Egyetem bocsátotta Timothy Nash dél-afrikai milliárdos rendelkezésére, aki a Virgin Galactic űrrepülésén vett részt, és egy karbonszálas tárolóban magával vitte a fosszíliákat is.

Az egyetem „történelmi jelentőségűnek” és a „tudomány és felfedezés előtti tisztelgésnek” nevezte a repülést, amelyen az A. sebida képviseletében egy darab kulcscsont, a H. nalediében pedig egy hüvelykujjdarab vett részt. Zeblon Vilakazi atomfizikus szerint az út időn és téren átívelő, nagy vállalkozás volt. Bernhard Zipfel, a Witwatersrandi Egyetem múzeumának kurátora szerint azért esett a választás ezekre a leletekre, mert nagyon alaposan dokumentáltak – ezzel valószínűleg arra utalt, hogy akkor is fennmaradtak volna róluk az adatok, ha a misszió esetleg sikertelen lett volna.

Bár az egyetem szerint az akcióval az emberiség bölcsőjére és a leletek tudományos jelentőségére hívják fel a figyelmet, ráadásul a fosszíliák a tervek szerint vándorkiállításon vesznek majd részt, és az űr után a világot is bejárják, nem mindenkit nyűgözött le a leletek utazása.

Hülyeség, reklám, hullagyalázás

Sonia Zakrzewski, a Southamptoni Egyetem bioarcheológusa szerint az is döbbenetes, hogy az egyetem egyáltalán odaadta Nashnek a fosszíliákat, hiszen az útnak nem volt semmilyen tudományos jelentősége. Mások is azt sérelmezték, hogy az egyetem reklámcélokra használja fel a gyűjteményében lévő leleteket, megintcsak mások pedig kegyeleti okok miatt nem tartják etikusnak az utazást.

Ez utóbbiról Natalie Kendrick, a Heritage Western Cape örökségvédelmi hatóság tisztségviselője azt írta, hogy a fosszíliákat nem emberi maradványként, hanem paleontológiai leletként tartják számon és kezelik, ezért az út nem vet fel kegyeleti kérdéseket.

A Homo naledi a középső pleisztocén idején, 335-235 ezer évvel ezelőtt élt, és bár egyes kutatók szerint a dél-afrikai Rising Star barlang leletei alapján a faj tagjai már ismerték a művészetet és a vallást, a tudományos világ többsége azért óvatosságra int a kérdésben, és elhamarkodottnak tartja Lee Berger paleoantropológus következtetéseit. A kétmillió évvel ezelőtt élt Australopithecus sedibát szintén Berger fedezte fel a dél-afrikai Malapa-barlangban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: