Miután két éven keresztül csökkent a Kolumbiában meggyilkolt környezetvédők száma, a latin-amerikai ország ismét visszatért a dobogó első fokára: 2022-ben 60 gyilkosságot jelentettek innen. És ez még csak a jéghegy csúcsa: a Global Witness frissen publikált jelentése szerint tavaly legalább 177 környezetvédőt öltek meg világszerte, a gyilkosságok többségét, 88 százalékát Latin-Amerikában követték el.

A Global Witness 2012 óta követi nyomon a környezetvédőgyilkosságokat, az adataik szerint azóta legalább 1910 gyilkosság történt. A legtöbb esetben nem találták meg az elkövetőket. Brazíliából 34 gyilkosságot, Mexikóból 31 áldozatot jelentettek.

A szervezet szerint a tavalyi 200 gyilkossághoz képest nem tapasztalható jelentős javulás, sőt, a természeti erőforrásokért folyó verseny és a klímakrízis miatt a Global Witness a jövőben az erőszak súlyosbodására számít. A statisztikákban csak a gyilkosságok szerepelnek, és azok közül is csak azok, amelyekre fény derült, a valódi helyzet ennél valószínűleg sokkal rosszabb.

34 százalékuk őslakos volt

Laura Furones, a Global Witness tanácsadója szerint az elmúlt évekhez hasonlóan a tavalyi statisztikákban is kiemelkedően sok őslakos áldozat szerepel, amiből két dolog derül ki: egyrészt az, hogy az ott élők a környezet legjobb védelmezői, másrészt pedig az, hogy emiatt különös veszélynek vannak kitéve. Tavaly az áldozatok 34 százaléka az őslakosok közül került ki.

Bár a gyilkosságokat nehéz egyértelműen összefüggésbe hozni az egyes szektorokkal, a legnagyobb gondot az illegális bányászat és fakitermelés jelenti. Doto Takak Ire, a Kayapó Őslakos Szövetség (KABU) elnöke szerint a direkt erőszak mellett az őslakosokat a bányászat több szempontból is veszélyezteti: a kitermelők a vizeket higannyal szennyezik, az egyéb szennyező anyagok pedig súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek az ott élők számára.

A tavalyi gyilkosságok közül minden ötödiket Amazóniában követtek el, a tíz listavezető ország közül pedig csak kettő, a Fülöp-szigetek és Indonézia található Dél-Amerikán kívül.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az amazóniai esőerdő pusztulása a 2 milliárd ember vízellátását biztosító Tibeti-fennsíkot is veszélybe sodorja

Tóth András tudomány 2023. január 5.

Légköri és tengeráramlásokon keresztül éghajlati összeköttetésben állhat az Amazonas-medence trópusi esőerdeje és a Föld harmadik pólusának tartott Tibeti-fennsík, így a dél-amerikai felmelegedés és erdőirtás az ázsiai terület egyre instabilabb hótakarójára is hatással lehet.

Az amazóniai esőerdő 76 százalékát visszafordíthatatlan pusztulás fenyegeti a klímaváltozás és az erdőirtások miatt

Tóth András tudomány 2022. március 7.

A 2000-es évek eleje óta veszít ellenálló képességéből az Amazonas-medence trópusi esőerdeje, és ha a fenyegetett területek átlépik a kritikus pontot, akár 3-4 évtized alatt szavannává változhatnak. Az emberiségnek két eszköze van ez ellen: a fakitermelés megállítása és a felmelegedés mérséklése.

Adatgyűjtési és megfigyelési rémálommá válik Bolsonaro Brazíliája

Radó Nóra TECH 2020. október 5.

Jair Bolsonaro populista, koronavírus-tagadó brazil elnök nem csupán megválasztásához, hanem azóta is aktívan használja támogatása megerősítéséhez a digitális kampányokat, amibe beletartoznak a WhatsAppon keresztül küldött álhírek és összeesküvés-elméletek is. A háttérben csendben folyik az állampolgárokat megfigyelő, adatokat gyűjtő állami gépezet kiépítése, amelyet a következő elnökválasztásokig, 2022-ig igyekeznek megszilárdítani.