Megszállták Magyarországot az idegenhonos meztelencsigák
Megindultak délről észak felé a meztelencsigák. Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (NÖVI) munkatársai elsőként jelezték öt meztelencsigafaj jelenlétét (vagy megerősítették a korábbi bizonytalan adatokat velük kapcsolatban) Magyarországon, és a BioInvasions Records című szaklapban beszámoltak azok külső morfológiájáról, anatómiájáról, hazai előfordulási adatairól és azonosításuk módszeréről.
A meztelencsigák identifikációs kutatása öt éve zajlik a NÖVI-ben, Turóci Ágnes és Páll-Gergely Barna részvételével már 2020-ban sikerült kimutatni a hazai faunában addig ismeretlen fajokat, a feketefejű meztelencsigát és a malaccsigát – ezek mára országszerte elterjedtek. Friss eredményeikkel így hétre emelkedett az új vagy eddig bizonytalan adatokkal alátámasztott hazai meztelencsigafajok száma.
Az idegenhonos fajok fentről lefelé (a képek méretarányosak):
- foltos meztelencsiga,
- tarajos meztelencsiga,
- kétsávos meztelencsiga,
- kispöckű meztelencsiga
- és hódító meztelencsiga.
Az általános tapasztalat szerint a behurcolt meztelencsigafajok a Mediterráneum területeiről, a Balkán egyes régióiból, valamint a Kaukázusból és a Fekete-tenger partvidékéről származnak. „A foltos meztelencsigát csak a budapesti Herman Ottó út környékéről (II. kerület) és a Böszörményi útról (XII. kerület) sikerült azonosítani. A hódító meztelencsiga az ELTE Füvészkertjéből és tizennégy budapesti kertészetből, a kétsávos meztelencsiga ugyancsak a Füvészkertből, valamint tíz budapesti kertészetből került elő. A kispöckű meztelencsigára öt, a tarajos meztelencsigára pedig két budapesti kertészetben bukkantak rá a kutatók” – írja közleményében a NÖVI.
A felfedezés nemcsak a hazai fauna feltárása miatt lényeges, hanem azért is, mert a Magyarországon élő mintegy 30 meztelencsigafaj közül 5-10 potenciális vagy aktuális kártevő. A nemzetközi szakirodalom például a nálunk most megjelent kétsávos meztelencsigát és a hódító meztelencsigát is súlyos kártevőként és inváziós fajként jelöli.
„Terjeszkedésükben elsősorban a megnövekedett kereskedelem által történő behurcolás játszhatja a legfontosabb szerepet, aminek biztos indikátora, hogy a felfedezett fajok többsége budapesti kertészetekből és a Füvészkertből került elő. Feltételezhetjük, hogy az újonnan azonosított fajokat dísznövényekkel már országszerte sok magánkertbe is széthurcolták. Jövőbeli kutatások adhatnak választ arra, hogy ezek a fajok megtelepednek-e Magyarországon, és okozhatnak-e gazdasági kárt” – írják a kutatók.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: