Oroszországot is lerohanta a rettenetes spanyol csiga, az Arion vulgaris
Magyarországon is gyakran találkozhatunk a sárgás-barnás, esetleg pirosas színű spanyol csupaszcsigával, amely itt sem szívesen látott vendég: irtózatosan sokat zabál, és nem is nagyon gyönyörű.
Mint kiderült, az elmúlt évtizedekben elég messzire jutott: nálunk először 1985-ben észlelték Sopronban, most meg már Moszkvánál tart. Hiába cseng úgy a latin neve, az Arion vulgaris, mint aki egy fantasyregényből lépett elő, egyáltalán nem a szőke herceg fehér lovon, akár tarrágást is végezhet. A DAISIE (Delivering Alien Invasive Species Inventories for Europe) nevű, invazív fajokat nyilvántartó EU-s adatbázis a csigát a száz legfenyegetőbb faj között listázza.
A csiga egyes feltételezések szerint Spanyolországban őshonos, Dél-Angliában és Nyugat-Franciaországban is megfigyelték, potyautasként pedig egész Európában elterjedt, valószínűleg raklapokhoz, dobozokhoz tapadva stoppolta körbe a kontinenst. Más feltételezések szerint elsősorban földlabdás növényekben és zöldségek között terjedt el – így jutott el Ausztráliáig is.
Néhány évtized alatt átvágtatott Európán
Az első feljegyzések a természetes élőhelyén kívülről Ausztriából származnak, itt 1972-ben azonosították, négy évvel később pedig már Svédországban lábatlankodott. Finnországban viszonylag későn, 1990-ben, illetve 1994-ben észlelték először (a szárazföldre négy évvel később jutott el).
Egy 2014-es kutatás szerint többé-kevésbé mindenhol találkozhatunk a fajjal, az akkori adatok szerint Grönlandot kivéve – Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Németországban pedig különösen elterjedt, ahogy Magyarországon is. Különösen kedveli a városias környezetet, Svédországban szinte kizárólag ilyen környezetben fordult elő, nem csoda, hogy Moszkvában is jól érzik magukat. Terjedésüket segíti, hogy áradások során az uszadékfával nagy távolságokra elsodródik, esős időben pedig eleve robbanásszerű szaporodásnak indul.
A spanyol csiga taxonómiájával is akad egy kis gond: genetikai vizsgálatok arra utalnak, hogy a spanyol csupaszcsiga őshazája valójában nem Spanyolország, hanem Közép-Európában számít őshonosnak. Így a például nálunk is megtalálható egyedeket, amelyeket korábban Arion lusitanicusként azonosítottak, helyesen Arion vulgarisként kell emlegetni. Ettől függetlenül jelenleg az eredetileg Franciaországban azonosított csiga invazív hulláma söpör végig Európán (bár az eredeti genetikai kutatás szerint szigorúan véve nem tartozik az invazív fajokhoz).
Mindent felzabálnak
Amellett, hogy a csigák komoly pusztítást végeznek a növényzetben (Magyarországon akár tízmilliárd forintos kárt is okozhatnak évente), még parazitákat is hordoznak magukban, természetes ellenségük pedig alig akad. Az állatokban található fonálférgek amúgy sem tesznek jót annak, aki mégis elfogyasztaná őket: a budapesti Füvészkertben ezért nincsenek sünök, és ezért vannak csigák.
A 10-15 centi hosszú jószágok ráadásul nehezen is döglenek meg: úgy nyelik a mérget, mint kacsa a nokedlit, az egyetlen biztos módszer vagy az, ha összeszedjük őket, vagy egy csodás indiai futókacsa (Anas platyrhynchos domesticus) beszerzése, ez utóbbi hatékonysága azonban kétesélyes, a már említett Füvészkertben sem jött be, csiga helyett ugyanis inkább a növényeket ette.
Vannak még rosszabb hírek is: amellett, hogy az Arion vulgaris ellenálló, még undorító is – még a sün és a madarak szerint is, ugyanis több nyálkát termel, mint hétköznapi társai. Tristan Maclean, a brit John Innes Centre növénykutatója szerint ez még mindig nem elegendő szuperképesség a csigának: a faj egyedei képesek más meztelencsigákkal kereszteződni, ezzel pedig még pusztítóbb puhatestű jöhet létre – egy olyan hibrid, amely például ellenállóbb a hideggel szemben. Ez Maclean szerint súlyos károkat okozhat a mezőgazdaságban, míg Leslie Noble, az Aberdeeni Egyetem biológusa az őshonos csupaszcsigákért aggódik, egy alkalmazkodóbb szupercsiga ugyanis kiszoríthatja őket az élőhelyükről.
A szupercsiga létrejöttére szerencsére valószínűleg még várnunk kell: a brit tudósok már 2003 óta félnek a kereszteződéstől, de az még mindig nem történt meg – az viszont igaz, hogy az Arion vulgaris már jelenlegi állapotában is épp elég kártékony tud lenni, és szélsebesen terjed.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: